Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1949-09-09
J» . Zf , betegség cimén történő lógások komoly kiesést okoznak a t/kelésben* a munkások 13-15 $-& betegállományban van, az ellen őrzés/azL 1 / üzemeinkben a bérezés terén is Aomoly hibákAak^L Ma-' gasabb bérek követelése és - ami legnagyo/Viba - azo/ lápf^zetkse is megtörténik. A munkahely gyakori vál/ztaimsaval /öntudatlXabb munkás megteszi azt, hogy felveszi el ők®" a hett f iz/és^B. dolgozza le, hanem elmegy kisüzembe, JfLslpá^l?V>z károsítja meg országunkat, saját ma/t \egicell' nézni ezeket a dolgokat, fel kell figyeln»ürnL^re*S(atí2aLi^^ens^^ekre ez^ meg kell akadályoznunk. Sokan még nem értik meg azt, hogy nemcsak jogaink, de kötelességeink is vannak. Laza a munkafegyelem, ami az egyéni felelősség hiját jelenti. Nem érzik át sokszor a munkavezetők a felelősséget, népszerüség-hajhászók az elmaradott, politikailag nem elég öntudatos munkások felé. Ezen a területen minden lazaságot fel kell számolnunk. Rákosi elvtárs foglalkozott a norma kérdésével. Itt kétféle hibás jelenség van. Az egyik, amikor valaki kiugrik a munkateljesítményével, a kalkulánsok jjjieg^jddnek^ megnérék má ennek az oka. Úgy látszik ők nem tudják, $h<^}'í?SzQvj$tun£<?ban 7-80.0 $-os túlteljesítések is vannak. Kerületünkben is hibákfi^,aím4k:...ez.e'h a téren. Megállapítottuk, hogy ^ihletünkben 200 $*<$#,jesi» tést még nem ért el -ennek< a ká^os jelenségn|k a kö-A vetkezménye, ezzel a kalkulánsok megijesz^ettá&já/iSíunkásokajs, viszszaszoritották a termelést. A másik hiba\ normánál, hogy ^azult a norma, csökkent a termelékenység, ezzel szemben az^Órabér magasabb. Nem lehet a normát hetenként megállapítani, ez a legnagyobb hiba, mert akkor nem merik a munkások a normát túlteljesíteni, azt látják, hogy nem érdemes. A harmadik főkérdés, amivel Rákosi elvtárs foglalkozott, a munkaversenyek kérdése. Legelterjedtebb a brigádmozgalom, nem láttuk meg az ezen a téren mutatkozó hibákat. Itt, a kerületben is azt nondtuk, hogy amelyik brigád nem jó, azt feloszlatjuk, ahelyett, hogy megismertettük volna konkréten a feladatokat velük. A brigádokon belül megszűnt az egyéni verseny. Elmosódik az egyéni munkateljesítmény, nem léteznek egyéni versenyek, nincs meg az egyéni kiemelkedés. Nincsenek a szakmáknak hősei. ASzovjetunióban minden szakmának meg* van a hőse, kire büszke a faluja, akit az újságot népszerűsítenek, foglalkoznak termelési módszerével, stb. Magyarországon ki tudja, hogy ki a legjobb öntő, szövő, stb? Senki. Ez a kérdés el lett hanyagolva. Pedig a magyar munkás szeret versenyezni, amit igazol az ujitő-mozgalom sikere. Ha mi jól fogunk hozzá, jó felvilágosító munkát végzünk, akkor az öntudatos munkás szívesen versenyez. Rákosi elvtárs hozzászólásában még foglalkozott a munkásosztálynak az értelmiséghez való viszonyával. Az üzemekben a raunkásigazgatók munkábahelyezése először visszatetszést keltett az üzemi, a műszaki értelmiség körében. Megérttettük velük, hogy szükség van rájuk, ők nem lesznek félreállitva. Nem kevésauff anyagi áldozatok folytán ^b, az értelmiség rokonszenvet matatott, érdeklődött, azonban az utóbbi időben lanyhulás mutatkozik meg ezen a téren, amiért mi is hibásak vagyunk. A munkások is lazán kezelték ezt a dolgot, nem egyszer értelmiség-ellenesség érvényesült. Mi megbecsüljük a becsületes, néphez hü értelmiséget. Feladatunk az, hogy elsajátítsuk a technikai tudást, hogy tökéletesebb munkát végezhessünk. A munkásság pártunk és Rákosi elvtárs útmutatásai nyomán hozzáfogott a hibák kijavításához. A Hoffher-gyár vállalta a 3 éves tervnek, 16 nappal korábban való teljesítését, a Csonkagépgyár 21 nappal* csepeli csőgyár november 7-ig való teljesítését. Csatlakoztak a versenyhez a Ganz, Győri Vagon, Goldberger, stb. gyárak. Munkásságunk tudja, hogy mit kell végrehajtani. A kerületben is foglalkoztak ezzel a kérdéssel üzemeink, elfogadták I... 3 | ■■ - ---- ■ » — — 0m, —--------------— — - , , .-------y f-------. . *« - - - - - - - - —
