Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)

1949-08-19 / üzemi

- — * ~

hm

.»

• p m :

.Ha a jelentkezők megvannak, akkor a SZIT.csoport veze1||^i egy Ms beszámo*

lót tart, amelyben rámutat, hogy a SZIT.csoport küldifezH||t a fiatalokat a honvédségbe. A pártbizottság részéről Iíagy elvtárs \mn a Kossuth

akadémia kérdésével, ő hozzá futnak be a jelentkezők a kádervélemények. Határidő szeptember 15-e, mi azonban azt Hogy a jövő héten már befussanak a jelentkezők. A jelentkezőknél áHflfljpr munkás legyen. |

A múltkori toborzáson a VIII.kerület dicséretet kapott! jpP^el jesitettük a legjobban a kért számot. A múltkorinál egy kicsit nagy^flö erőre van szükség, mert lényegesen több jelentkező kell.

Hozzászólások:

Molnár István Kun u.kórház: Nálunk van egy fiatal ember, aki a múltban is | jelentkezett a honvédséghez, líyu&atos volt, mint leventét vitték ki. Állítólag levente parancsnok volt és internálták érte. Kérdezi, hogy ez jelent-,

| kezhet-e? *

Villányi elvtárs megválaszolja a hozzászólást.

Hagy: A múlt héten Suhajda elvtáirs foglalkozott a termelési agitáció kérdé- : sével" és ezen a téren található hiányosságokkal, ami fenn áll az üzemi párt-j ,

vezetőségeknél, Ka foglalkozni fogunk a kerület 6 hónapjának termelési ered- 1

kényével és ezt fogjuk most részletesen megnézni. A termelési agitációhál az ^ I

elvtársak nem valósítják meg 100$-ig azt az irányelvet, amit mi itt kiadunkJ I

Az a feladatuk, hogy az alapszerveikben az itt kapott anyagot átbeszéljék D

/Yvezetőségi ülésen, határozatot hozzanak és a gyakorlatba vigyék át. "Ivi-| I

i.eg beszéltünk a kérdésről, hogy javítsák meg(a munkájukat é's á múlt héten I

b Mezőkémia példáján keresztül r mutatt.tulk. .^ián^osságokra,, amik tapasz- I

t a Ihatok az üzemekben. Mi megfogjuk lát!ié,*«*rft ít\ az előadás mit valósi- I

tanak meg belőle az elvtársak. Az biztos, hogy ha a Aunká.ju.k. Megjavul, a I

munkamódszerüket kiegészítik a kapó.tta.irányelvexkei;•• látszani I

az üzem termelési eredményén. A mulíkdr ^ííeteőkémia termelési eredményeit I

ismertette Suhajda elvtá rs. Én most nem részletezem üőM|$Mnt, Hanem > 1

össze foglalva fogom az egész kerület eredményét ismertetni. Mielőtt rátér- I

nék, nézzük meg 3 éves tervünk 1949.első félvériek teljesítését. A mi kerü|

leti. eredményünk is hozzá járult a 3 éves terv eredményéhez, vagy növeli, I

vagy csökkenti. Ma a 3 éves terv végrehajtása minden' dolgozónak becsület- I

beli kötelessége. A 3 éves terv ideje alatt gyökeres változások történtek I

társadalmi rendünkben. Úgy politikailag, .mint gazdaságilag. Ha politikaiing I

nézzük a reakcióra döntő csapást mértünk, s ma világos a munkásosztály ke■

zében van a szilárd hatalom. ^ i

a mai országgyűlés a dolgozó nép soraiból került ki. h munkásosztály és a I

ol^ozó parasztságból. A népköztársaság alkotmánya világosan és félreért- I

netetlenül leszögezi a Magyar népköztársaság a munkások és a dolgozók pa- I

razstok állama. Gazdaságilag, ha nézzük a változást, a 3 éves terv megin- 1

dulásakor túlsúlyba n volt a kapitalista ipari szektor. Ma 19.1$-a az ■

iparnak államosított tulajdonban van. Mindössze 8.9$-a van tőkések kezén. I

Ez a két szám világosan mutatja a döntő változást, ami bekövetkezett hem- _ I

zétgazdasagunk szerkezetében. Ezeket az eredményeket a Magyar Kommunista^ük I

Párt és a Magyar Dolgozók Pártjának a vezetésével értük el. Hogy még tovább I

ra is ezen az utón haladjunk, követnünk kell Pártunk irányvonalát és azt ■

a gyakorlatban saját munkaterületünkön meg kell valósítani. A háború után I

a 4-ik üvben a termelés eredménye országos viszonylatban 30$-*al több, mint ■

au it'oísó békeévben, leküzdöttük a nehézségeket, felépítettük üzemeinket, |

megindítottuk a termelést, s ezen túl még ujabb üzemeket is építettünk. ■

Az 1949. első félévét 3 iparág kivételével túlteljesítettük, ^z a bőr. ’texfl

til és a ruhaipar, a többit pedig 100 és 108 és fél $ között teljesítettük. ■

A fél xá évi országos terv teljesítés 103 és fél $. Tegyünk összehasonii- I

tást 1949.első 6 hónapjához viszonyítva, a termelésünk 27.1$-&1 emelkedett. 9

A dolgozók létszáma 1949* első felében csaknem 100 ezer fővel. Ezzel pár- I

huzamosan nézzük a reálbérek® alakulását, vagyis a dolgozók életszinvona■

1948.első 6 hónapjához viszonyítva 20.2$-al emelkedett. A létfentartáai I

költségek pedig 14$-al csökkentek. 1948. első 6 hónapjában a munka terme■

lékenyságe“20.7$-al emelkedett. Most az év első felében mindössze 8.5$-al I