Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1952-01-11
A konferenciákon a központilag megadott ft főkérdést tárgyalták meg. Az első főkérdési: az értéktöbblet keletkezése volt a legalaposabban megvitatva. Sok volt a vita, sZinvonalsak voltak a hozzászólások. A második kérdésnél/munkabér/, elég jól 'kijöttek az osztályharo kérdései is, azon-, bán kisegítő kérdéseket többször kellett feltenni. A harmadik főkérdés elég gyengén ment. Különösen nehezen értették meg az újratermelés fogalmát Hiányosság voít, hogy nem minden konferebciavezető.'bontotta fel helyesen G központi kérdéseket. Pl. Szénich elvtárs a 3 főkérdést 26 alksrdésre ' ■ bontotta. 7 • • . j / \ ' ‘ ’; /- - , ' ÍT~ Vitát idéztek elő az alábbi kérdések: fev.H • *• ) 1./ A terméktöbblet és értéktöbblet fogalma. 2./ Milyen összefüggés van a tőke szerves összetételének növekedése és az értéktöbblet növekedése között. 3./ A munkaerő értékénél jelentkező fizikai és társadalmi elem kérdésénél nehezen értették meg, hogy a munkaerő értékének van alsó határa felső azonban meg. ■ 4./ Nehezen értették meg a termelékenység és a munka intenzitása közöttira [ különbséget. 5./ Vitát okozott még az a kérdés , hogy ha most az Iráni-Egyiptomi dolgozók együttes harcot kezdenének a béremeléséért, áz helyes völna-e vagy sem. Felső és középfokú Párttörténet: Megjelenés a felsőfokú konferenciákon. 11 jelentés alap ján: - Beosztottak száma: 273, megjelent 162, hiányzott 111, /&o $/ /ff " . . - 1 Középfokon:■beosztva /25 jelentés alapján/ 589, megjelent 373, hiányzóit 216 /36,6$/ . A hiányzások nagy számának magyarázatának oka ugyanaz mint a politikai gazdas-gtan szakon. A föikészültség az előző konferenciákhoz viszonyítva javult, de nem meg-ra felelő. Még mindig vannak felsőfokon is akik nem veszik át kellő lelkiismeretességgel, vagy nem jegyzetük ki teljesen a kötelező irodalmat. Hajdú elvtárs konferenciaján/Rádló/Gerencsér elvtárs beismerte, hogy nem tanult. A 14-es konferencián mindössze egy hallgatónak volt meg a teljes jegyzete, k Vasöntödében egyes hallgatók a Párttörténet II. fe; ff. jezetét sem olvasták el végig. Vagy pl. a 7-ee konferencián Pülcp Kálmán : . elvtárs kijelentette, hogy ő legtöbbet a konferencián tanul és - nem otthon. Ebből következett, hogy egy-egy konferenciérk alacsony'színvonalon mozgott. Egyes konferenciákon mechanikusan, iskolásán felmondják az anyagot pl. SZTK, Bölcsészkar. A tanulásban nem mélyülnek el eléggé, nem gondolkozna]: a fölött, hogy milyen tanulsáokat lehet levonni, igy a ' téma gyakorlati _ vonatkozásai nem jönnek ki eléggé. Ez előfordul a funkcionáriusok tanulásában is. Az előző konferenciákhoz viszonyítva az aktivitás javult. Különösen aktív volt a konferenciák hallgatósága a konferencia első részében, /tanköri foglalkozások eredményeiként/ A konferencia második felében az aktivitás alábbhagyott, ennek okául részben a fáradtságot, részben a roppant nagy anyagot felölelő kérdéseket jelölik meg a jelentések. Súlypont kérdések tárgyalásánál sok helyen nem látták világosan az össze*-, függést a mindennapos gazdasági problémák és az osztályharc között, Általában úgy felsőn és középfokon elég gyengén ment a szocialista ideológia kidolgozásának és jelentőségének és. a "Marxista Párt szervezeti alapjainak"megtárgyalása. ,33 _______ |-2- tf
