Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1951-01-19
de a vállalat vezetőség őt a munkájában kellőképpen nem támogs miután fi politikailag képzetlen, nem szilárd jellem, elgondolásainak Jreg/fciréjaitfisáért nem harcol. T Ha megvizsgáljuk a munkafegyelem kérdését szeptember elejétől novembereégéig eltelt idő alatt, a mulasztott munkanapoksnak a száma a következőképpen néz .ki: szeptemberben: mulasztott munkanapok'száma: 4945, ebből fiz.szabadság: 12o9, októberben: " " " 4557 " " " 934 novemberben: " " " 4521 " " " 475 Etek a számszerű adatok is bizonyítják, hogy^i Párt mint a gazdasági vezetés számára igen sok tennivaló van. A vállalat vezetője közvetlen munkatársait nem az előtte álló feladatok megoldásának figyelembevételével válogatja meg. Pl. az I-osztály vezetője Turcsányi főmérnök kizárt párttag, meghunyászkodik, kezdeményezés nincsen beane, s mint ilyen az I-osztály vezetésére nem alkalmas. A vállalatvezető személéyre jellemző, hogy a generátorszerkesztési ozstály munkáját egyáltalán nem beIx ismeri, mint mondatta, az szinte egy külön céget alkot a gyáron belül és ő eddig eszel nem tudott foglalkozni. Az egyéni felelősség, a munkafegyelem hiánya, az ellenséges elemek tevékenységének következménye, aziaax autómata gépek, az„öntőszekrények gyakori törése, fai I mühelyi nagy öntési selejt százalék, mind azt bizonyitja, hogy a helyi ‘ pártszervezeteknek, párttagoknak, pártonkivülieknek jó felvilágosító munkán keresztül feladatukká kell tenni a meglévő hibák, hiányosságok kiküszöbölését. Hogy ezt végre lehet hajtani,bizonyítja a jelenlegi párttitkár az öntődének egyik műszakát az alapszervi páfcttitkár politikai, gazdasági irányitásával megbizta,aki kommunista példát mutatva a selejt százalékot nagy mértéiben csökkentette, Ha a termelés és termelékenység alakulását Vizsgáljuk, számszerű adatokkal, a következőképp tudjuk alátámasztani: 1 órára eső termelési érték: szeptember: 3$«99 október: 41.o2 Ft november: 37.83 Ft loo ft kifizetett munkabérre eső termelési érték: szeptember: 713«- Ft október: 672.83 Ft november: 626.98 FtJ. Átlagos órabér: szeptember: 3*26 október: 3*47 Ft november: 3.54 Ft ra"* ( .ehát láthatjuk azt, hogy az egy órára eső termelési értéknél az október havi volt a legmagasabb, csökkenő tendenciát mutat a november havi. Ha a loo ft I kifizetett munkabérre eső termelési értéket nézzük, megállapíthatjuk, hogy j szintén csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor ha megnézzük az 1 órára eső ?i átlagos munkabér alakulását, megállapíthatjuk, hogy az felfelé Ívelő irányt mutat. Vagyis Vasöntöde és Gépgyár viszonylatban is áll Gerő elvtársnak az a megállapítása, hogy a bérek alakulása megelőzi a'termelékenység növekedését. Ha a hiba gyökerét keressük, nagymértékben közrejátszik a már felsorolt hibákon kivül a munkaverseny, a sztahanov mozgalom, a munkamódszer átadással' való foglalkozás hiánya. Pártunknak az a megállapítása, hogy a magyar dolgozók szeretnek dolgozni, hogy a dolgozók viszonya megváltozott a munkához, Vasöntöde és Gépgyári viszonylat. bán is alkalmazható. Ha számszerű adatokat vizsgáljuk, egy egyéni versenyzők-1 kel kapcsolatban, megállapítható, hogy szeptember hóban 1476 dolgozó közül 583 ugyanakkor novemberben 1557 dolgozó közül 689 dolgozott egyéni versenyben, ami emelkedő tendenciát mutat ugyan, de a Vasöntöde és Gépgyár adottságait, körülményeit figyelembe vesszük, ez az emelkedés nem kielégítő. A helyi pártszerve k zet, a szakszervezet és gazdasági vezetők nem ismerté# még fel a szocialista f munkaverseny, a sztahanov mozgalom fejlesztésének óriási fontosságát. A pártit szervezet nem tudja kellő mértékben, - felvilágosító munka hiányában - mozgó-I sitani ennek a feladatnak az elvégzésére sem a szakszervezetet, sem az üzemek műszaki vezetőit. S • ./. Ál i r ' —-----------------------te— —-ta——--------------------------------------------------------------■----------------------------------------------------------------------------------=■——*■ ^—------—-— — — : - ^
