Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.103.a/3)

1951-05-10

:3' h '< / \ I i 3. I ttJ> Y l adminisztrációs munkákban segiteni fog. Ezek az elvtársak 10,.:ngpig'lesz­nek ott. Ki kell jelölni azt a 6 helyet, ahonnét adni ke/1 adminiszt­rátorokat. « 2./ Rendőrségi pártszervezet munkájának megjavítása. /Visontai elvtársnö./ Visontai elvtársnö: A rendőrség kérdése a mi kerületünkben egy elég éles kér­­dés tekintettel arra, hogy sokkal nagyobb létszámmal rendelkező rendőr­ségünk van, mint amire szüksége lenne kerületünknek. Nézzük meg azt, hogy miért is vetődik ilyen élesen napirendre ez a kérdés. A rendőrség maga a szocialista társadalom hatalmi szerve. Ennek a szer­vezetnek feladata, hogy eddigi vívmányaink biztonságáról gondoskodjon, ■ de ugyan ennek a feladata, hogy a mi egész forgalmunkat rendbe tartsa. Látni kell, hogy rendőrségünkkel baj van, nehézségek vannak. Hogy a ren­dőrséggel baj van, ennek elég mély gyökerei vannak. Ha m< gnézzük, a ren­dőrség már a kezdeténél étig rosszul indult. Az első pont, hogy a rendőrség x Rajk kezébe került* a másik, hogy egy egész sor régi rendőr van a rendőrség állományába. Ezt a rendőr legény­séget két részre lehet bontani. Az első rész, amely félre lett vezet­­ti ve, és amely lassanként elfogadja rendszerünket, a másik rész, amely * ellensége maradt a mi társadalmi rendszerünknek. Ezek közé a rendőrök közé egész furcsa elemek kerültek. Mi már szervez­tük a rendőrséget, rámentünk arra, hogy munkások kerüljenek be. Akkor még nem elég jól néztük meg és az ellenségből is elég sok bevette ma­gát rendőrségünkbe. Azonban amikor Rajkék vették kezükbe, szélesre tárták az ajtót az ellenség részére. Kiszorították a munkásokat a tisz­tikarból és ez magával hoz La azt, hogy a munkások kedvét elvegyék. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy megszüntették a rendőrségi pártszervezeteket és egy évig szüneteltették, világosan áll előttünk, hogy néz ki a ren­dőrség belülről. Rajk után következő belügyminiszterek sem vették kezükbe elég erősen ezt a kérdést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mi Pártunk nem fog­lalkozott a rendőrség kérdésével. 1950-ben a Szervező Bizottság hatá­­xcciat rozata alapján létrehozták a rendőrség politikai osztályát. Aztán foglalkozott ezzel a kérdéssel a titkárság és felhívta figyelmünket, _ hogy foglalkozzunk többet a rendőrségi pártszervezetekkel, segítsük őket. De látni kell, hogy nem fogtunk elég jól ezekhez a kérdésekhez. A mi kerületünkben sem tárgyaltuk le egyszer sem a rendőrségi pártszer­vezetek munkáját. De nemcsak kerületünkben, hanem egész Budapesti vi­szonylatban igy néz ki ez a kérdés. A mi kerületünkben is az volt a helyzet®, hogy egy kicsit lebecsültük a rendőrségi pártszervezetek munkáját. Úgy vettük, hogy van egy politikai osztály és az ő feladatuk, hogy a rendőrség a maga képzését megkapja és nekük kötelességük az, hogyott follyon pártélet és nevelés. Most derült ki, hogy ez kevés. Kiderült, hogy orsáágos viszonylatban a ren­dőrség képzését elhanyagolták. A rendőrségnél is kialakult egy csillag rendszer, amikor haptákba vágja magát a párttitkár a rendőrtiszt előtt és semilyen pártuiasixtást számdnkérni mem mer tőle. Ez nagyon világo­san meg van a mi kerületünkben. Az, hogy a mi összes rendőrségi pártszervezeteinknél nem folyik elég oktatás a tiszteknél és hogy baj van, mindezt nem vetették fel elég élesen a mi rendőrségi párttitkáraink. Amikor megnéztük, kiderült, hogy a Biztonsági Őrségi alosztálynál a párttitkár felelőségre vonta a szá­­zadsxix parancsnokot, hogy durván bánt a legénységgel, akkor ez elment panaszra, hogy a párttitkár nem megbízható és büntető feladatokat haj­tatott vele végre. Aki megbírálta, annak nem volt többé maradása. Vagy a Gépjármű Alosztály vezetője egy kulák volt. Az ő feladatuk volt, hogy az országba az összes gépjármüveket ellenőrizzék. Az ellenőrnek, aki kiment kiadta, hogy az ő falujába ne menjen ellenőrizni, nem akarta hogy felfedjék, hogy ő kulák. ^ : }

Next

/
Thumbnails
Contents