Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/3)

1950-05-26

r ' ' ’ ' ..................

B »

ft :V

• ré • - 2 -tf

Nézzük meg kerületileg is hogy milyen mértékben emelkedett a termelékenység és ehhez viszonyítva a munkabér.

Márciusban az 1 órára eső nettó termelési érték 13,53 Ft,

Áprilisban az 1 órára eső nettó termelési érték 13.77 Ft, ) sv

A termelékenység 1 hónap alatt 1.8%-al emelkedett. / v

' ' ‘ 7 ,}' ,pr

Az 1 órára kifizetett fizikai munkabér márciusban 3,ál Ft, j , \

Az 1 óróra kifizetett fizikai munkabér áprilisban 3,85 Ft, f ';■ * ''

A munkabér1 1 hónap alatt 6.4%-al emelkedett.

Az akkord százalék márciusban 143%,

Áprilisban az akkord százalék 149%,

1 hónán alatt az akkord sgázalék 6%+al emelkedett;

A fenti számok azt mutatják, hogy kerületünkbeyi is nagyobb mértékben arnel^kedett a munkabér, mint a termelékenység és ha réstletében nézzük, azt ta-Íaaztaljuk, hogy a7döntő hiányosság nálunk is a nehézipar, vagyis a vaspar területén van;

; Iparáganként a következő képp alakult I

Vasipart termelékenység - 836 munkabér + lo% akkord + 5%

Vegyiipart * +38% ” + 2% * + 4%

Bőripart " +6% " 125% " - %

Élelmiszeri " + 9;5% " + 13,5% " + 5%

Faipari " +- 12* " + 3% " + il%

Nyomdaipari " + 3% " + 5%„ " + 6%

Textilipari » +8% + 5.8% " + 11%

Épitőipari " - 1% " + 11% nincs adat

A termelékenységnél a - a csökkenést jelenti, a + a emelkedést, *

A munkabérnél a - szintón a csökkenést jelenti, a + pedig az emelkedést;

Az akkordflál a - rosszabodást jelent, a + peaig az emelkedést.

Nézzünk meg pár üzemet konkrétan, hogy alakult:

Müvégtaggyárnál a termelékenység 2%-al nőtt,'mig o munkabér 9.1%-al.

Az Épületszerelő N.V.-nél a termelékenység 3.2%-al, a munkabér 15.6%-al.

Ganz árammérőnél a termelékenység esett, 15%-al, míg a bér azonos szinten maradt.

Patyolat II.-nél a termelékenység 42%-al csökkent a bér 4%-al emelkedett.'

Vasöntöde és Gépgyár a termelékenység o.5%-al a munkabér 7%-al •emelkedett. '

Pátria Nyomda a termelékenység 13%-sl csökkent, a bér azonos szinten maradt.

ilyen példákat még egy párat lehetne 1‘ozni, azonban ezek a fentiek a legdöntőbbek, ahol különös mértékben kidomborodik, hogy a munka termelékenysége nem emelkedett'oUyan %-ban, mint a munkabér, sőt egyes helyen még visz- 3zae3ést Í3 mutat.

A fentiekkel szemben azonban vannak olyan üzemek is,'ahol a termelékenység sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a munkabér. így o Franklin Nyom-’ dában a termelékenység 1126%-al emelkedett^ mig a bér o.6%-sl csökkent'. '

A Goidiaann Cipőgyárban a termelékenység lo.9%-al emelkedett, mig a bér 7.5%ol csökkent. Minőségi Cipőgyárban o termelékenység 7.4%-al emelkedett, mig a bér 7.9®-al csökkent. Ilyen üzemet keveset lehet találni, ahol a termelékenység emelkedett nagyobb mértékben. ' -/ ,/7*

-‘-re- --fa - -----]... |„ ,| I- - || V. r | ....... ,

..fa-._rere* * rererererere- „ --- - .re------ | t_______________________W