Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.103.a/1)
1956-04-21--22
I 3 r - 32 - é I Emlékeztetem az elvtársakat, ha olsvasták a szovjetunió Kommunista Pártjának történetét, láthatták, hogy 192o-3o-as években a szov-Íetunioban mennyit beszélgettek, mennyi közvetlen tárgyalás, anácskozás folyt a sztahanov!stákkol. kolhozparasztokkal, a gazdasági és politikai élet egyes területein, az 193o-ao években, ahogy a szovjetunióban a személyi kultusz előretört ezek a helyes és ma már nyugodtan meg lehet állapítani a vezetés szempontjából nélkülözhetetlen módszerek háttérbe szorultak és olyan módszer alakult ki, amelynek a következménye ma már nyilvánvaló, ez történt nálunk is. Ma már a pártvezetés - még egyszer hangsúlyozom - kormányvezetéa világosan látja ennek helytelenségét és változtat I rajta. Igen sok elvtárs úgy veti fel a kérdést, hogy "Az volt a jó világ és az volt uz igazi", ami 1945-46-egéczen 47„lg volt. Amikor a Pártnak a vezetői napról-napra kimentek az üzemekben is ée naggyülé8«ket tartottak közvetlenül kivették részüket a legközvetlenebb agitáciéban, a legközvetlenebb politikai harcban. Azt hiszem elvtársak, hogy mai 1936-ban ée a következő években is ennyire közvetlenül ezt nem lehet megvalósítani. Egyszerűen azért * /'~N nem , mert akkor a Párt előtt. de az egész ország előtt az a közvetlen feladat állt, hogy nyílt, közvetlen harcban a tömegek legközvetlenebb csoportulásával győzzük le a mi Pártunk) a munkásosztállyal szemben álló pártokat nyilt, politikai harcban. Ezek a módszerek abban az időben az akkori körülmények között szükséges volt, ha nem ezt csinálta volna a Párt, a pártvezetés, akkor könnyen ebben a harcban alulmaradhatott volna. Ma azonban nem ilyen egészen közvetlen harci feladatok állanak előttünk. Ma a Pártvezetésre hárul az egész ország, a kormányzás gondja. Bármennyire nem is szeretjük az irodai munkát, mégis sok olyan intézkedést kell tenni, melyeket az üzemben nem lehet elvégezni, kimondottan ez adminisztratív munkát jelent. Helyes és jogos, hogy többet kell az emberek közé menni, jobban kell’ támaszkodni a tömegekre, de egészen úgy, mint 1945-46-ban csináltuk - azt nem lehet. A következő a bírálat és az önbirálut kérdése. Említettem, hogy az a folyamat, ami elindult helyes, ezt pártunk Központi Vezetősége támogatja és az felel meg a XX. kongresszus szellemének, hogy akinek véleménye van. merje megmondani minden olyan hátső gondolat nélkül, hogy mi lesz, ha az igazságomat megmondom és ezzel az igazgatómat, párttitkáromat vagy éppen a közvetlen főnökömet esetleg megbántom. Ilyen szellem van már? Ninos még elvtársak. Másfél héttel ezelőtt kint voltam a Ganz-ban és ott Patkó elvtárs - az üzemi lap szerkesztője - felállt és elmondott konkrét eseteket, hogy a Ganzban hogyan fojtják bele egyes emberekbe a bírálatot. Azt kérdeztem tőiéi miért nem Írja le? tat mondotta, hogy évek hosszú sora éta kifinomult a bírálat elfojtásának olyan módszerei, hogy az ese. teket nem lehet bebizonyítani, hogy a bírálat elfojtásáról van szó. Tudom, hogy az üzemekben vannak ilyen különböző egyeztető bizottság,’ fegyelmi bízottig stb. , de ugyanakkor ott van a mi pártszervezetünk, a ml kommunista aktívánk és a pártbizottság - mikor úgy látja, hogy bürokratikus állami utón egyes emberek igazságát nem lehet kideríteni, lépjen közbe, álljon a sarkára és vegye védőszárnyai alá azokat az embereket, akiknek normális utón az ügyére nem lehet világosságot deríteni. Ezt lehet, a Pártbizottságnak me van erre a lehetősége és élnie is kell ezzel. . / . rá I >
