Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.102.a/4)
1949-08-12
barátnál és ellenségnél egyaránt n§gy visszhangja van. -A Szovietunin «iisár«Vsrfsu?ií“ *• awa&BS^»^'ae^sJ3Ít^r#in s*tt«raü^^ ö-si^sataf Assasv Az alkotmány utal küzdelmünkre az ellenség eller - eo> bn án •+- • hogy miért volt szüksé" ui pTkni-mánÜaIt? /-11 Alapítani, ziti a gvőzelmekpt mnfafto f foii-f' f tanítottak az alkotmányt. Bögkülönbözík a SZU aíkotmlnváfcd1 1 J ae!Íü ?5ny^en hasonlít és mannyibín a miénk a szocializmus felé haladó tlla^ Nem ^rnZ£C alko£máliya» ziti, követi a valóságot államé. Nem program egyik sem. lerög-Főbb irányvonalai: Az alketmámy a szecializmus pilléreire támaszkedik. A memzetiségmél szélé rész azenes a Szevjetunióéval, mert a mi alketmányunk is tényleges, mem fermális jagekat kiztesit a delgezóúcnak* Nemzeti kagyemányaimkat scn nólr külézi. Amit Petőti és Kassutk akartak, amit 1919-®8 alketmámyunk tervezte kivámt, amit 1946-kaa elimtitettünk betetőzi ez az alketmóny* Nem szeeialista alketmámy, még sek mindemben küléateézik de minkén esetwi utal m szeeialista fejlőkésre* - A Szevjetunió tette leketővé a mumkásesztály kátalmának megszilárkitását• Pentrél-pentra kaladkatunk végig rajta elvileg ésszefeglalva* Nem kemény lesz, kamem minisztértamács. Elmekének kemely munkája kész, nem mimt ekéig tiszteletkeli* Az erszággyülés minkén munkáért felelős lesz a népnek. Az államkatalen kelyi szervei a lakesságra tánaszkednak. Kulink ség van a szevjetek és a tanácsek kezett* B pillanatkan kerai róla beszólni* még nincs kiferrva. A szevjet a nép kermányzásának a legtekéletesekk fermája* Mi is erre terekszünk. - Ki kell emelnünk a kázasság és esalák védelmét küléaésen a nők felé* ^Nyugatén régen külénválasztetták az államét az egykáztél* Nekéz lépés lesz előre. - Alketmámyuakbaa a Párt szerepe is tiaztázett* A tékki párt a Nénfrentkan vám* Az értelmiség azért nem szerepel kenne külén, . mert mem usztáfíy, kamem réteg, tékát esztályalapen nem feglalkezkatumk vele Az 53. §/vékx* - Alketkámyumkean uj, kegy a képviselők és egyék funkcie^ aáriusekf kéfzzeí1; évente ke száméinak választóiknak és visszakivkatók, k^® feladatukatineátéljesitik megfelelően, - Az uj cimer támadási felület ict a reakció részéről* £ekáa sajnálják a régit, kelett a mai kelyzetnek ez felel meg. -Uz alketigámy a napekkan az erszággyülés elé kerül és térvény lesz. Még nem^iép jutónál érvémyke* Alaptérvény, melyet részletesen kikelgeznak.jT- 3 alapvető külénkség vans 1* Tartalma fegyver a áelgezé nép kazéken* 2. Méészereiken a valóságét tükrazi* 3* A nép nyelvén irták meg* Rákesi elvtárs szellemitekat ja át. — Nem mindenki szereti még az alketmanyt csak a delgezé nép, mu*£ásek és parasztek* Mélyítsük el a íelvilágesitó munkák, vigyük lé; minden venalen a nép témegei kézé. Kisgyüléseket. Az egyé ni agitáeié a legér©sebé fegyverünk: fékezzük a tempejat. Vigyázzunk, kegy elméletileg jél félkélkfllfcek menjenek ki* Helyezzünk el jelszavakat* A témegszervezeteket is vámjuk ke munkánkká. Bek a feladat, nagy a munka. Az alketmámy a kézpemti kérdés, a VIT aperativ jellegű. Helmer elvt. Az államkatalem a munkásak és a delgezé parasztek kezében van. Faradjáéan elyanék a’szevjetek, mimt a SZtí-ban* Mit jelent a lelkiismereti ezakadság? Lővei Kisgyülésen felmerült a kérdés, kegy esak a mumkáskél lett értelmiség kü a népkez a tékki mem? A meglévőkői is leket kasznes elem? A kirói kata— lem és ügyészségi funkcióka laikus elemek kerülmek be? . .. ... Stemim Kedden kangulatjelentést kért a prapaganda* Nem feglalkeztak addig eleget az alketmámnyal, kegy már jelentést leketett velna adni* Csak akker alakul ki a kangulat, ka mi kivisszük a kérdést. - Pártmapem a kezzászélók tékksége a munkákez valé jegról készéit* A reakeió is erre megy rá* 2-
