Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1952-10-09
Nagy M: A hivatali pártszervezetek ellenség elleni munkáját az jellemzi, hogy leszűkítik személyeskedésre. A párttagok még nem'eléggé harcosak. A jövőben a pártszervezet egyik legfontosabb feladata a párttagság harcossá nevelésének kérdését napirendre tUzni. Megállapítja, hogy a csucsszervezet, ás az alapszervezet között még most sem kielégitő a viszony, aui a hozzászólásokból is kitűnik. A vizsgálat során, amikor a brigád tagjai beszél ettek Solymosi elvtárssal, akkor kijelentette, hogy náluk vannak frakciók, és azt is kijelentette, hogy az egyik ilyen frakció a csúcs ezervezet. Az elvtársak közötti viszony megjavítása érdekében Solymosi elvtársnak feltétlenül meg kell változtatni a bírálathoz való hozzáállását, és magatartását. Rámutat a beruházási váíía hivatalnál megmutatkozó helytelen módszerre, arai nem megengedhető Egyes elvtársaktól szinte erőszakkal szereznek be információt arról, hogy mit beszélnek a csucsszervezetnél, és róluk mit mondtfc. Molnár: Bőszinével kapcsolatban megállapítja, hogy magatartása helytelen. Virág Jánossal, oz előző titkárral és még több elvtárssal igyekez tek az uj vezetőség munkáját akadályozni. Róla is azt hireszteltá hogy nem önálló, mert a Part álltai részükre megadott szempontoka a vezetőség többi tagjával megbeszéli. Nagyné: Megállapítja, hogy a jelenlegi vezetőség munkájában i ,en‘ komoly fejlődés tapasztalható. A feladatokat jól oldják meg. Azonban Molnár elvtárssal kapcsolatban felveti, hogy munkájában sokkal önállóbnak kellene lenni. Fontos, hogy az egyes értekezleteken, mint párttitkár fokozottabban szó Íjon hozzá, a pártszervezet harcoljon a megmutatkozó nehézségek ellen, mert ahogy a példa is mutatja, még a munkáskáderekkel is harcolni kell, /Pl. Bősziné, aki az osztályáról igyekszik eltávolit.ani a munkáskádereket./ I A határozatokba javasolja evenni, hogy a csucsvezetőség egy kibőv tett vez tőségi értekezleten tárgyalja meg a P.B. elé kés zitett jelentést. Vágott: Az alap szervezetek és a caucsvezetőség tcözott nem kielégítő a kap. C30lat, és a hibák okát nagyrészt ebben látja. Nem megengedhető aj hogy a csucsszervezet határozatait, az alapszervezet válvonogatva fogadja, ebből az mutatkozik meg, hogy a csucsvez tőség még mindég nem tudta megszerezni a kellő tekintélyt. Molnár elvtárs nunki jóval kapcsolatban megállapítja, hogy mint titkárnak sokkal jobban kell ismernie az alapazservezet kérdéseit. Pontosabban kei: tudni azt, hogy mennyi a népnevelők, és bizalmiak száma, és milyei az összetételük. A munkafegyelem lazitóival kapcsolatban feltét^, len be kell újra vezetni a szégyentáblát. Az elvtársak feladata, hogy az oktatás jó előkészítése után most megerősítsék a nevelés kérdés t, aminek eredménye meg kell, hogy mutatkozzon a gyakorlatiban. Pataki: A pártszervezetnek nincs kellő tekintélye, ami megmutatkozik abban is, hogy a gazdasági vezetők nem beszélnek meg velük egyes kérdéseket .Feladat, hogy munkájukat megjavítsák, és igyekezzenek kiküszöbölni a megmutatkozó személyi torzsalkodásokat. Igen fontos a pártszervezet é3 apolitikai osztály együttműködése. Kocsas: Felveti, hogy 9 pártszervezetnek többet kell foglalkozni az uj munkás kádereken*. Felhívja a oaacsszervezeb figyelmét arra, hogy foglalkozzon a II. alapszervnél a női dolgozói kai való foglalkozás sál, mert BŐ3zin elvtársnő azokat az elvtarenőket, akik társadalmi munkát akarnak végezni, túlterheli aoban az időben gazdasági műnké val, hogy ne tud jón -k elmenni. Javasolja Molnár elvtárs pártiskolé ra küldését. , Szőke: összefoglalva megállapítja, hogy a P.B. olyan szervezet munkáját nézte meg, amit eddig nem ismertünk , el<%gé. ^- 3 -
