Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1950-05-05
+ ■ * ' •>- ►. . |f y ff. V A selejt kijavítását nem egy helyen becsült normában fizették ki. J, ^ /' Mi magunk - a kerületi Pártbizottság de az alapszervi titkáraink figyelő nek fel ezekre a jelenségekre és arra sem, hogy az időmérők feladatukat jól végzik-© el? Nem engBdnefc-e mog nagyobb lazításokat, vagy ennek az ellentétes formáját, hogy az időmérőknek nincs meg a dolgozók előtt a becsületük.'félnek feladatukat végezni. Előfordult egyik-másik üzemben - nem a nd területünkön ugyan - hogy az időmérőket kizavarták a dolgozók az üzemből. Ez akaapza a további fejlődést, mert a termelés csökkenését nem pedig a termelés emelését jelenti. Fokozatosan, fel kell vetni azt, hogy a norma terén rendet kell teremteni úgy, hogy a dolgoz ik tömegeire, a jő becsületes dolgozók önérzetére ténaszkodva hsr*cot indítsunk a norraocsalás ellen. A aztahanovisták, az élenjáró dolgozók kezderaónyezó aóre táaszkodva - ilcik már megdöntötték a régi elavult normát - ezt alapul véve vagy általános emelkedést, a termelés, termelékenység fokozását, az önköltség csökkentését kell elérni, vagypedig megakadunk és egyhelyben topogunk. El kell érnünk, hogy az üzemi titkáraink, az Ü.B. titkáraink ne a hamis munkásvédelmet tartsák szemelőtt, hanem a termelés emelésére törekedjenek igazságos k XLapon. Nem minden eszközzel igyekezzenekÜLosősóget szerezni az üzemnek, ha-nem a elavult norma kiküszöbölésével, uj eredmények elérésére serkentsék az üzem dolgozóit. Belső munkanélküliség. A verseny fellendülése élesen felszínre hozta azt, hogy a munka jobb megszervezésével egyes üzemekben ás iparágakban raunksfelealeg mutatkozik. Sz megmutatkozik a mi üzemeinkben is részben a kereskedelmi vállalatoknál, de a termelő üzemeinknél is pl. a Lingel bútorgyárban, ahol as üzem tervének túlteljesítése károsan mutatkozik mg abbon, hogy az előirányzott anyagmennyiséget idő előtt dolgozzék fel, nincs meg az utánpótlás és oz felborítsa nemcsak ennek az üzemnek, hanem a kapcsolt üzemeknek tervét is. Vannak szakmák pl. a textilipar, bőripar, faipar, papíripar otb. ahol a nyersanyag utánpótlás nehézségekbe ütközik. Ezekben a szakmákban nem a termelés mennyiségi emelésére, mint inkább a minőség, az önköltség csökkentés, racionalizálás, újításokra kell törekedni. A belső munkanélküliség elkerülése végett átcsoportosítást kell végezni egyik szakmából a rtásikba, különösképpen néhány hónap múlva, amikor az építőiparban beindul a fQsu „yamatoa munka és a mezőgazdasági munkálatok ia felszívják az iparban ideigler#B. elhelyezkedett dolgozókat. További fékező jelenség. A gépek kihasználatlansága különböző műszakokban pl. a szerszámgépek, országos viszonylatban az első műszakban 80%-ig, a második műszakban 10-20%-ig, a harmadik műszakban 5-8%-ifí vannak kihasználva. Nyersanyagpoosékolás. Sok nyersanyagot használunk el, ebből sok a selejt és a hulladék. Pl. Dubjáfca elvtársnő a Kistext gy fír bán azt mondta, hogy nha annyi selejt vagy hulladék lenne az ő gyárukba, a mestert fegyelmi elé vinnék." Há kell temürik a takarékos te: melésre annál is inkább, mert nagyon sok nyersanyagot valutáért külföldről importálunk. A selejtet levonásba ke 11 helyezni, ugyanakkor a minőséget premizálni kell, hogy ezzel is elejét vegyük a pazarlásnak és a tudatos 31 szabotázsnak. Munkafegyelem. Mér beszéltünk arról, ho«y áltáL ában az Iparban, de kerületi üzemeinkben le sok a betegség elme alatt hiányzó munkás. Nagybudapesti viszonylatban általáén 7-0% a normális megbetegedés csak 2-3%-ra tehető. Bök az igazolatlan mulasztás is. A munkafegyelmet raeguzllárditva a termelés fokozása mellett olcsóbbá kell tenni az árut, hogy a dolgozók olosóbban, többet vásárolhassanak. ■* r- 2 -2h
