Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1950-01-20
í"■' f ■J» > \C/ :-te' ' X'fi' J egyzőkönyv, I a • fi ?’ f i , 1950 Jtei 2 ÁT p-Felvétetett 1950. január 2o-án a VII.kér. PártbizcTigá^ülásén-.. te ' Jelen vannak* Péntek László, Reiner Ferencné, Galgóczi Piroska, Lákös frrftőné, Katzender Jenő, Székely Béla, Halász Ernő, Kömüvtes Jutván A VII.kér. Elöljáróságról Hámori Miklós és Lőwey párutl^eár. Péntek László javaslatára a Pártbizottság a következő Víapirendet fogadja el: I. Politikai beszámoló. /Székely Béla/ II. Közigazgatás kérdéseiből az,/ ügy csoportok munkája III. Különfélék. I I. Székely Béla* Bevezetőben a szembenálló két táborról, a háborúra törekvő imperialistákról és a Szovjetunió vezette béketáborról beszél. Amerika megkísérli az imperialista országok közötti egységet megteremteni. A burzsoázia félelme a nemzetközi proletáriátustói növeli az agressziót. Az imperialista tábor gyengül, vesz_ teségét leplezni igyekszik, harc folyik a piacokért. Az impe‘ riallzmus leplezett agresszióval egységes Szovjetunió elleni gyűlöletet akar kelteni a népek között. Amerika célja gazdasági és politikai ellenőrzés a többi országok felett. Az imperialisták Szovjetunió elleni gyűlölete* egységes. Céljaik elérésére felhasználják az opportunista szociáldemokrata pártokat. Egy mondáttál utal a litóklikk munkájára. Az Atlanti szerződés célja a katonai együttműködés, ez nem zárja ki azonban az ellenteteket pl. az atomfegyver kérdésében. A demokrácia frontja klszélesült, területileg is megnövekedett. Az imperialista országokban a tömegek aktivitása megnövekedetl a békéért folyó harcban. Beszél a franciaországi sztrejkokról, a dokmunkások határozatairól, a vietnámi háború elleni mozgalomról, békebizottságok alakításáról. Beszél Olaszországról megemlíti, hogy az imperialista lánc leggyengébb pontja, békebizottságokról s megemlíti a Modenái .eseményeket. Utal arra, hogy a többi országokban is növekszik az aktivitás. Megemlíti a Kínai Népköztársaság hatását az ázsiai országokra. Röviden felsorolja az ázsiai országok mozgalmait. Megállapítja, hogy a gyarmati elnyomás elleni harc folyik s az imperialista országokban forradalmi a hangulat. Beszél a Szovjetunió a népidemokráciák sikereiről, hogy az imperialista országokban munkanélküliség van. Megemlíti a Szovjetunió jelentését az 1949-es év tervtelje3ltéséről. A Szovjetunió sikerei kihatnak a népi demokráciákra, fejlődésük gyorsul s egyre jobban megszilárdulnak. Belpolitikában a szocialista termelés szélesítéséről, a légúti bi állam ositásókr ól beszél, hogy a munka verseny s a sztahanovmozgalom szélesedik, országunk a népre támaszkodva épit, nem vesz igénybe Marshall-segélyeket. Szükséges az éberség, hogy a kártevéseket megakadályozzuk, mert ez előfordul s itt gondol a kulákokra. Országunkban a tervszerű termelés, építés következménye, hogy máris szakmunkás hiány mutatkozik, az életszínvonal emelkedik, a dolgozók helyzete egyre jobbá válik. Az imperialista országikban ismert válságtól mentes az ország, a Szovjetunió baráti támogatását segíti munkánkat. Az imperialisták megkísérlik a belügyeinkbe való beavatkozást, de sikertelenül. ________________________________________________<L________________________ i
