Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1949-06-16
ibfib A A Magyar Dolgozók Pártja VII.kerületi szervezetének PártMzVíWlga 1949. junius 16.-án megtartott ülésén tárgyalta az AtherílK^Vizemi pártszervezetének munkáját éa a következő határozatitV Megállapítható, hogy a termelés vonalén hiányosságok mutatkoznak, ami megnyilvánul abban, hogy bár a gazdasági kérdések voltak középpontba helyezve, a tervet mégsem tudták teljesíteni. A rezsiköltség átlagban 380% körül mozog, az előirányzott nyereségrészesedést 400.000 forint helyett 181.000 forinttal fizették be, az önköltségéé seiejtcsökkentésnél komolyabb eredményt nem tudtak elérni. Mindezek a hiányosságok annak eredményeként tudhatók be, hogy az üzemen belül a dolgozók hangulata általában nem jó. A politikai í nevelés nem állandó ás rendszeres, nem mélyenszántó és igy érthető, hogy a dolgozók a termelés kérdéseit sem értik meg kellőképen és bizonyos kérdésekre rosszul reagálnak. Bár a választások előtt a pártszervezet munkája feljavult, mégsem mutatkozik komolyabb eredmény, mert ez inkább a választások előtti nagyobb lendületnek köszönhető. A eredetét abban látjuk, hogy a pártvezetőség koliektiv munkája nem megfelelő, s igy az egyes reszortvezetők sem állnác felada- i tűk magaslatán. A titkár, Rényi elvtárs, főleg gazdasági kérdésekkel és nem a politikai irányitással foglalkozik. Az a véleménye, hogy az üzemt^ ben egyrészt főleg idős munkások vannak, akik még a régi szakszervezeti opportunista irányvonalat követik, nevelésük, irányításuk nehéz, másrészt az ifjúságot a sporton és szórakozáson kivül egyéb nem érdekli. Ez azt mutatja, hogy a könnyebb ellenállás vonalát választja, nem fektet/ elég BUlytá politikai nevelésre. Ez visszatükröződik az egész pártvezetőség munkájában. Az egyes reszortok nem építették ki maguk körül az aktívakat. Nem figyeltek fel arra, hogy az üzem vezető helyein csupa öreg munkások ülnek. A szakemberhiányt nem úgy igyekeznek pótolni, hogy merészen fiatalokat állítanának egyes fontosabb helyekre, hogy megfelelő szakkádereket kineveljenek, hanem egyes vezető helyek betöltésénél csak a szakmai tudást és nem a politikai megbízhatóságot veszik figyelembe. Megtörtént, hogy a kerületi pártszervezet véleményével ellentétben egy kizárt jobboldali szociáldemokratát javasoltak főgópmesternek, akit Poroszka elvtárs most úgy véleményezett, hogy személyi hajsza (áldozata ^ volt. Ez elvtelenséget jelent, mert Poroszka elvtárs a kizárás idején az egységbizottság tagja volt. Ez is a politikai munka gyengeségét mu^ tatja, hogy 70 gépmester közül nem találtok erre a pozícióra mást. Az agitáclós szervezet nincs kellőképen kiépítve. A propagandista Illés elvtárs a Szabadságharcos Szövetség titkára is, s igy az üzemi propagandát nem tudja kellőképen kózbéntartani. Az üzemi újságot, mely úgy a nevelés terén, mint termelési kérdésekben komoly segítséget nyújtana, nem használják ki kellőképen. Gyakran komoly elvi hibák vannak a cikkekben, sok esetben a dolgozóktól távolálló kérdésekkel foglalkozik. Nem ellenőrzik kellőképen a népnevelők kapcsolatát a dolgozókkal, nevelésükre nem helyeznek kellő súlyt. Visszaesés mutatkozik az oktatásnál a tapasz! évaddal szemben, amikor kb. 320 fő vett részt különböző szemináriumokon, mig a választások után megindult öt szemináriumon összesen 60 elvtárs jelent meg. A kerület felé szóié jelentések sem időre, sem anyagra nézve nem pontosak. A reazortfelelőe elvtársak gyakran nem járnak be a kerületben tartott értekezletre. Amikor a hibákra felhívjuk figyelmüket, a vezetőség, de főleg a titkár elvtárs részéről sértődöttség mutatkozik, s a titkár elvtársnak az a véleménye, hogy ez elkedvetlenítő hatást vált ki. (j \ >- ... x.
