Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1954-02-04
| ' ‘ -9-Foglalkoztam a problémák jelentős részéyej.. Nagyon erősen felvetődött a műszaki bérkérdés. v ■ Rozsnyai elvtársnak: Mi volt a hiba, hogyá szovjet kultúra terjesztésében elszakadtunk a magyar haggp^mfektél. Nem volt alapja, mint újat ismertettük. Tévedés lenn^biraftatiiak minősíteni azt, ami a főiskolán előfordult. Ez\jfém áoirála t, elvtelen szólamok és nézetek voltak. Sok segítséget kaptunk az elvtársaktél a beszámoló kiegészítésére. Eredetileg a felsőbb pártszervek felé a birálat benne volt, majd bevesszék az anyagba. Szlatki gÍvtárs: Felvetették, hogy, a Disz szervezet munkájával foglalkozzunk az anyagban. Helyes volna foglal, kozni, dé jelenleg a kerületi Disz bizottság sem rendelkezik tapasztalattal és nem tudnánk beledolgozni. Amit Sáli elvtárs elmondott, hogy ismertessük Az If ju Gárdával kapcsolatos eredményt, azt hiszem helyes vol \ na a többi művészeti-eredményeinket is ismertetni. Megoldja e az agitáció kérdését a klubélet? A ni véleményünk, hogy az egyénenként történő megbeszélés legjobb kerete jlub. Körösi elvtársnö: Az el >ző PB. ülés már tárgyalta ennek az anyagnak a vázlatát. Az anyagra jellemző, -ami jellemző a művészeti intézményekre - az *elvi tisztázatlanság. Az anyag tartalmiban sokat javult, ügy érzem, .sagx mintha nem pártszerv készítette volna, non elég pártosan, nem a pártszírvezétek szemüvegén keresztül vizsgálta. Az anyag ahlott, nem érezni, hogy lüktet benne az Javasolom: hogy a bevezetőben vessük fel, hogy mi a művészeti intézmények pártszervezeteinek feladata az Ágit. frop. Kollégium határozata alapján. A művészeti intézmények pártszervezeti az elmúlt másfél esztendőben milyen fejlődést értek el. Megmutatni júniusig a feji ödést és a júniusi Határozat óta. Ezenbelül a vezetőségek "sszmunkáját, a kollektív vezetés, a munkamego$ tás, a vezetőség tagjainak lekötöttséges. A birálat fejlődését a juniuái határozatig a pártvezetésnek munkájában, majd a júniusi határozat óta. Eléggé elszabadult a biralat, nem felszabadult. Polgári, ellenséges nézetek kerültek felszínre. Nézzük meg, hogy a művészeti intézmények vezetői mennyiben támaszkodnak a partszervezetekre. Ezenbelül nézzük meg a kettős Fel kell vetni a tekintély kérdését. A saját tekintélyünket magunknak kell megszerezni, de milyen segítséget, kapunk a felsőbb pártszervezetőől. A pártszervezet munkáján belül fogláLkozni az aktivahálózattla. Mennyiben támaszkodnak' a pártonkivüli művészekre. Foglalkozni kell a pártépités kérdéseivel, statisztikai adatoké alátámasztva,chogy 1 53.-ban a művészeti intézményektől csak ■ t tagot vettünk fel, hogy a neves p írtönkivüli művészek nem akarnak parttagok lenni. Elemezni, hogy miért nem akarni hídfunkciót vállalni., mért úgy érzik, hogy szakmai fejlődésüket gátolja. Ebből következik nevelő munkánk gyengesége. El kell mondani a-művészekkel való fogláLkozást, a pártszervezetek és a PB-, munkáját es a klikkek harcát. Ho.;y milyen nehézségek vannak a. funkcionárius művészek neveléseben. Homm Pál esete. Az agitációs munkánál helyesnek találnám, ha elmondanánk,hogy az ágitacic eddigi módszerei nem váltak be. A nagy szavak auf— fogtatása nem érv a művészek felé. Az agitátornak általános müvl-tségggel rendelkező embernek kkll lenni. Foglalkozzanak azzal, amit Biro elvtars felvetett— eredményeink ismertetésével. Áz oktatási munkához: 0
