Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1954-01-07
- 12 -Az erők elosztásának törve; a prolctárforraöalom szövetsége a gyarmatok és függő országok felszabadító mozgalmával. A sztratégiónah a • forradalom fő erőivel ős azok tartalékaival van dolga. Ahogy a. forradalom az egyik szakaszból a másikba megy át, ugy változik a sztratégia is. de az adott szak ősz egész idojo alatt alapjában ner. változik". /Sztálin; A leninizmus kérdései, 73. old./ A mi pártunk, a mi országunk történetében is voltak ilyen nagy fordulópontok, nagy változások, ős ezeknek megfelelően változott pártunk sztratégiája. A Magyar Kommunista Párt a második világháborúban a legfontosabb sztratégiai feladatnak a német fasiszta hódítok nogsenniaéitését tekintette. Változott pártunk sztratégiai /kitűzése a felszabaduláskor és az azt követő időbon. Ekkor pártunk sztratégiai célkitűzése; a burzsoázia kiszorítása a hatalomból és a proletárdiktatúra létrehozása# ennek érdekében a munkásosztály túlnyomó többségének megnyerése és a dolgozó nép többségének pártunk köré tömörítése volt. It fordulat éve után, pártunk II, Kongresszusa, mint sztratégiai főcélkit”zést, a ne^zőgazdaság szocialista átszervezésével népgazdaságunk keit jS Jellegének megszüntetését, népgazdaságuk egységes szocialista alapjának megteremtését jelölte ki. Ponti példából látjuk, hogy miként változik a párt sztratégiája a forradalom c yik szakaszából a másikba valé_átmenettel kapcsolatban. Röviden meghatározva; "A párt sztratégiai irányítása abban áll, hogy a forradalom fő erőit a döntő pillanatba az ellenség legsebezhetőbb pontjára kell irányítani, helyesen kell kiválasztani az időpontot a döntő csapásra, a kiválasztott irányvonalat töretlenül, koll folytatni, helyesen kell felhasználni a forradalom tartalékait. A sztratégia határozza meg a prolota iátus fő csapást azoknak a céloknak elérésébe, amelyeket a marxizmus- leninizmus elmélete éa programja tűz ki," A taktika a sztrnté *ia része. , i nnak van alárendelve, azt szolgája. Ha ugyancsak párhuzamot vonunk a 'íaüitudcmánnyal, nog kell állapítani, mig a sztratégia föladata az égé3 5 hadjátat, vagy az egész háború megnyerése, a taktika feladata egye3 a latak, ütközetek megvívása. Mig a politikai sztratégiának az a colja, hagy n.ndjuk megvívja a harcot a burzsoáziával, addig a taktika nem. a”””1”0 általános, hanem réezc ' 1 -2 !•; ü :ró;.- TO 4 . ( L „ ■ arra törekszik, hogy o. .„ ... ■ ® >..rjon meg, nogy •; íkoroaen hajtson végre a konkrét harci helyzetnek minden adott időpe tban tobbé-keyésbé megfelelő egyes vállalalcozásokat egyik, vagy nácik ■ impány t, egyik-, vagy másik akciót, A taktika lo /fontosabb feladata ázol iák az utaknak Ss eszküaoknok, azoknak a harci formáknak és r.ódckna mo határozása, amelyek valamely Időpontban lo .'inkább mo /felelnek a k okrét helyzetnek és a legjobban készítik elő n sztratégiai sikert, A ‘taktika nem rendelheti ma,iát alá a^pillanat múló érd.koron k, a taktikr i k alkalmazkodnia kell a sztraté ;iai feladatokhoz és 1 hrt őségokhoz taktikának mindenekelőtt aza feladata, hegy meghatározza azokat a 1 zci formákat ós r.° dekát, melyek egy adott időpont: an no'felelnek a kor rét harci helyzetnek, ro politikai téren folyó harc i.rmái na :yon vál rzatosak. Változnak a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéstől fii- 'cn, az osztályok állapotától, a harcol0 crCTc kölcsönös viszonyától,’a hatalom jellegétőt a végül o nemzetközi visz nyéktől füg ;őonl 1 - IWLgSSi 3, ' fe t f •
