Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1954-01-07
j— 1 A narxiznusvl oniniznus elferdítő. .nek ez az dilitása non állja neg a helyót. Már ' echanov "A személyiségek történőin:! szerepének kérdéséhez" c. müvében tisztázta ezt a kérdést. Igen világos és ogyszurü módon világítja nog azon an Sztálin cIVtárs Emil Ludwig német Íróval folytatott beszélgetése során ezt a kérdést; "A marxizmus ogy általán nemi taga .ja a kimagasló egyéniségek szerepét, vagy aztüdőkorok csinálják a történőimet, Marx "A filozófia nyoncfr3' cimü müvében és más müveiben tárolhat utasításokat arra, hogy igenis az emberek csinálják ro történelmet. Do persze az emberek non ugy •'V csinálják a'történelmet. , ahogy valamilyen talajtalan elképzelés diktálj a nekik, hanem ugy, ahogy eszükbe jut. Minden egyes uj nemzedék neghatározaott viszonyokat talál, amelyek abban a pillanatban; amikor ez a nemzedék a világra jött, már kész formában megvoltak. És a nagy emberek c sak annyiban érnek váL amit, amennyiben ezeket a viszszonyokat neg tudják érteni, amennyiben meg tudják érteni, hogyan lehet azokat megváltoztatni, na non értik meg ezeket a viszonyokat és ugy akarják megváltoztatni eket, ahogy fantáziájuk diktálja, akkor ezek as emberek Don Quijote helyzetébe kerülnek, Tehát éppen Marx szerint egyáltalán nem szabad az embereket ás a viszonyokat egymással szembeállítani. Igenis, az emberek csinálják a történelmedo csak fo annyiban, amennyiben helyesen értik mog a viszonyokat, amelyekkel kész formában találtak, és csak amennyiben megértik,, hogyan kell ezeket a viszonyokat megváltoztatni. Legalábbis igy fogjuk fel Marxot, ni orosz bolsevikek- Márpedig ni Marxot jénéhány'évtizeden át tanulmányoztuk. Ludwig; mintegy harminc évvel ezelőtt, amikor az egyetemen, tanultam, sok német professzor, aki a materialista történetielfogás ’ vallotta magát, arra tanított bennünket, hogy a marxizmus -TMja a hősök szerepét, a hősi személyiségek szerepét a történelemben, Sztálin; Szók a marxizmus vulgarizálói voltak. A gtarxiznus sohasem tagadta a hősök szerepét. Ellcnlcez iroLcg, ezt a szerepet jelentősnek ismeri el, persze azokkal a fenntartásokkal, cnplyokkőY az inént beszélten." Sztálin elvtárs tömör és világos megfogalmazása kizárja " tehát, hogy a történelemi materializmust valamilyen falaista történél* mi szemlélettel összetéveszthessük; n történ .lnet a benne élő emberek alkotják, jóllehet, nem füg gctlenithctik magukatxxx. azoktól a* törvényszerűségektől . amelyek a tört/nmien fejlődésére érvényekek. iflás» részt Lónin több mint félszázad előtt ezt irtaj A történelem folyamán egyetlen cszíály aoc került uralomra v'° non termelte ki saját politikai vezéreit a no47 •->!• ’ • •• ó vTM:TMlécére alkalmas képviselőit" ff A munkásosztály lángészii vezéreket omolt ki, mint Marx. Engels, Lenin, Sztálin, akik no ;torent ették és továbbiéjlcsztotték a munkásosztály ideológiáját, "A hogy ember kezdemény z", /mert tóvá: b lát a többeknél, erősebben akatf mint a többiek. Megrág; dja a kezdeményzést a szüksé;;Lctok kielégítésére. ben abban uz értelemben :yőz, hogy ix . tyJ.rá állitani, vagy ne; tudná változtatni a •' n .mm tes meneteY hanem abban az értelemben, hegy te Mco.., sö a szüksé .-szerű és tudattalan ne* nőt tudatps és szabad kifejezése", / 11 chuncv/ A fatalizmus ast fejezné ki, ho.-y az on.V-rn-.k v. y. kell beleavatkozni a történelem folyó...\ba, mert ugy is • m vit d" tő: ;éui>, Az igazság aa, hogy a nép aktiv részvétel nélkül ói a nép által létrehozott politikai vezetők rYlklu a lehetőségből sok L zűr. válik valóság.
