Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1949-08-08
7 I 7 0 / ": ri Schummeth elvtárs, lágositó munkán kivül,az üzemekben pedig j/rüpgyülések sorozatát. A süügynyök és levelek ezrei kell4a*jTM#nék Rákosi eivtársnak, a MDP-nai es a kormánynak. Minden lehetőséget, minden hatalmat xel kell használnunk arra, hogy h-16-4 ka k zött minden magyar dolgozó, a magyar nép legszélesebb rétege megismerje és magáévá tegye az uj alkotmányt. A Párt és a kormány meg akarja kérdezni a népei, hogy helyesli-e és magáévá teszi-e az uj alkotmányunkat , de az összes tömegszervezetnek és a tömbtestaletnek is teljes erővel kell résztvenni ebben a kampányban. Jelszavakkal kell digzitani az egész kerületet, ami ki kell fejezz# az uj alkotmány jelentőségét. A legdöntőbb, hogy az uj alkotmányyal együtt népszerűsíteni kell a Szovjetunió szociális .a alkotmányát. Ezek azok a feladatok, amelyek az alkotmánnyal kapcsolatosak és amelyeket részben a múlt hét folyamán mág elő is készítettünk. Békés elvtárs. Tegnapi nap lolyamán foglalkoztam a Bolsevik Párt történetének avval a részével, amelyik a szovjet alkotmánnyal foglalkozik. Foglalkpzik a 24-3 alkotmánnyal is, de bővebben foglalkozik a 36-s alkotmánnyal. A 24-s alktotmány a Nép korszakára volt érvényes, amikor a szocializmus fejlődése mellett a kapitalizmust is megtűrték. Még nam dőlt el, hogy ki kit győz le. Ha összehasonlítjuk a mi alkotmányunkat evvel, akkor látjuk, hogy ezen a téren sokkal előbbre vagyunk, mert nálunk már eldőlt, hogy ki kit győz le. A Nép korszakot sem lehet alkalmazni a mi korszakunkra, mert nálunk a kapitalista szektor mind jobban és jobban ki lesz szorítva. Tehát helyes volt, hogy nem a 24-s alkotmányt vettük alapnak. Alkotmányunk hasonlit az 1935-shöz, annak ellenére, hogy a helyzet nálunk más, mint akkor ott volt. utt a kapitalista elemek akkor már teljesen likvidálva lettek. Nálunk nagyrészt likvidálva lettek az iparban. A külkereskeuelem is teljesen a népnek a kezében van, csak még a belkereskedelem nincs teljesen, amely azonban állandóan szükül a magánszekto részere. Sztálin elvtrás azt mondta, hogy az ipar teljesítése akkor 7-szerese volt a háború előttinek. Nálunk nem emelkedett ennyire, _ ae a háború előttit túlhaladtuk. A mezőgazdaságban a helyzet teljesen különböző. A Szovjetunióban már teljesen likvidálták akkor a kulákságot, az egyéni gazdaságok már nem játszottak szerepet, a kolhozok és szovhozok játszották a döntő szerepet. Nálunk még az állami birtokok es termelő szüv tkezetek fejlődésben vannak, de még túlsúlyban van az agyéni gazdálkodás. A munkaverseny és besz „Igáitatás vonalán a szocializmust segíti elő a parasztság. A Szovjetunióban a mezőgazdasági gépesítés már nagyfokú volt, mi még a fejlődésnek az elején vagyunk ezen a téren. A Szvojetunióban 35-ben le volt szögezve, hogy örökre megszűnt :.z ember ember által való kizsákmányolása. Nálunk még van kizsákm nyolús a magánkereskedelnmben. uztálin elvtárs leszögezte, h.gy a termelő eszközök társadalmi tulajdona a népgazdaság minden ágában meg- BBŐsödött. Ez nálunk is fejiődőbenvan. A Szovjetunióban nincs válság, munkanélküliség. Nálunk is ez döitő a tervgazdálkodáson keresztül. Munkanélk. liség a segédmunkásoknál még mutatkozik kis mértékben, szakmunkásban azonban már hi'ny van. Sztálin elvtárs is leszögezte, hogy megszűnt a nyomor. Nálunk is leszögezhetjük ezt. Vannak még alacsony kategóriák, de nyomorról nincs szó. Létrejött a nép kulturális gazdasági, tanulási fejlődésének lehetősége. Sztálin elvtárs leszögezte, hogy a munkásosztály már nem kizsákmányolt oizté# ü 0 - _J
