Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1949-08-08
fmmmm ‘------------■—i----------------i s„ I "chummeth elvtárs. rának likvidálását. Ezeket rögzici meg törvény formájában a szovjet alkotmány. A burzsoá alkotmányok abból indulnak ki, hogy a társadalom antagonisztikus osztályokból áll.., Vagyonos és vagyontalan osztályokból. Bármilyen párt jut hatalomra, a társadalom vezetésének a burzsoázia kezében kerálTtehnie. Az alkotmányra azért van szükség, hogy a vagyonos osztályoknak tetsző társadalmi rendet megszilárdítsák. Evvel ellentétben a Szovjetunió alkotmányánál abból indulnak ki, hogy a társadalomban nincsenek antagonisztikus osztályok. Két egymás iránti baráti osztályból, munkásokból és parasztokból áll és a hatalom a dolgoké nép kezében van. Hogy a t ársadalom áliamvezetése a társaualó# haladott osztályának , a munkáso.ztálynak kezében van. Hogy az alkotmányárt ra azért van szükség, hogy a dolgozóknak tetsző és nekik tervezett társadalmi rendet megszilárdítsa. A burzsoá alkotmány abból indul ki, hogy a nemzetek és fajok nem lehbtnek egyenjogúak. Hogy van teljes jogú és nem tejjes jogú nemzet. Azonkivül van még a nemzeteknek és fajoknak egy harmadik rátr* kategóriája, pl. a gyarmatokban, amelyeknek még kevesebb joguk: van, mint a nem teljes to jogú nemzeteknek. AxaiücxxkixxaKxaiKgxHxnHmzaiKkJiKkxH* Mindezek az alkotmányok alapjában véve nacionalista alkotmányok, vagyis uralkodó nemzetek alkotmányai. Evvel ellentétben a Szovjetunió alkotmánya mélységesen internacionalista. Abból inául ki, hogy minden nemzet és faj egyenjogú. AkfeőggSHÍU vagy nyelvkülönbség, vagy kul túr az invonalnak az íülfi fejlődése színvonalának - különbsége a nemzetek és fajok között nem szolgálhatja alapját a nemzetek jogegyenlősége/ megtagadásának. ;,iinden nemzetnek és fajnak függetlenül erejétől vagy függetlenségétől jogokat kell élvezni a társadalmi, gazdasági, szociális, állami és kutluréietnek minden vonalát és területén. A burzsoá alkotmányok a demokrácia szempontjából két csoportra oszthatók. Az alkotmányok egyik csoportja tagadja, vagy a nullára rdukál ja a demokratikus elveket, és a polgárok jogegyenlőségét. A másik csoport készséggel magáévá teszi es kikürtöli demokratikus elveit. Ezek mellett azonban olyan megszorításokat alkalmaz, a_ melyek a demokratikus jogokat valójában teljesen kiforgatják valójukból. Az összes polgárok egyenlő választójogáról beszélnek 'és ugyanakkor a választó jogosultságot egyhelyben lakástól és vagyoni cenzustól teszik függővé. A nőkre aa a választójog nem vonatkozik, vagy csak részben stb. Evvel szemben a Szovjetunió alkotmányának sajátossága abban áll, hogy nincsenek ilyen fenntartásai és megszorításai. Nincsenek számára aktiv, vagy passzív polgárok. Nem ismer el jogi különbséget férfiak és nők között, vagyonosok és vagyontalanok között, képzettek és képzetlenek között. Számára az összes polgárok egyenjoguak. Az egyes polgároknak a társadalomban elfoglalt helyzetét nem vagyoni helyzetük, nemzeti leszármazásuk, hivatali állásuk, hanem személyi képességeik és munkájuk szabja meg. Végül a burzsoá alkotmányok rendszerint arra szorítkoznak, hogy leszögezik a polgárok formális jogait, de/ nem gondoskodnak a jogok megvalósításáról, ezeknek feltételeiről és ennek eszközeiről. A polgárok egyenlőségéről beszélnek és elfelejtik, hogy a valóságban nem lehet egyenlőség a munkáltató és a munkás között, a földesur és a paraszt között. Hogy az előbbieknek vagyonuk van, az ut: bbiak pedig mindentől meg vannak fosztva. Az előbbiek kizsákmányolok , az utóbbiak pedig kizsákmány ltak. Evvel szemben a Szovjetunió alkotmányának sajátossága abban áll, hogy nem szoritkazik a polgárok formális jogainak leszögezésére, hanem a fősulyt azokra az eszközökre helyezi, amelyekkel ezek a jogok megvalósíthatók. L_ - _ _-j
