Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1949-07-14
r~ —i I -14- / -• I imspárnó olv társnő* Szerettet v<. Ina, ha a hozzászólásokból jót© n kiérzőóik. ho yan akarjuk ezeket a kérdéseket technikai!: •• ás politikailag megoldani• Felmerült egy csomó probléma, '.miből láthatjuk, hogy az öt kór dós korái t oem kerítette ki a tőrrel-'ni srr<S‘*oek sokrétűségét. ég sokkal rekezottabbaa kol ? "ogia'Ir-znunk a termelési kérdésekkel , mint eddig. A hibákat konkréten kell megoldani. Helyen, ha ; aguk a d l ;czék al - Ilatjük ncg a kérdéseket. Szegő olvtáro helyesen mutatott rá. aa oluvult gépek pótlási lehetőségére. A forgótőke problémával "a; zekapcsolva kell kivinni. As uj álmunk'sohn '1 feltétlenül o szüntetjük a haveri alapot a jelöléseknél. 1*0 lehet szőrei- i 0 :t , ha az üzemi értekezleten javasolják az ólmunké kát. A .ártíítkár ír a osokaaorvezoti titkárral együtt go idoo'.óljának arrót, hogy n:pnevelű legyen a brigádokban, t: t:.Iában minden k r én megoldásánál lényeges a jó politikai munka ós ezt népnevei in en keresztül tudjuk vinni as Üzemeinkben, og koll tanítani pártszervezeteinket és a vállalatvezetőkot, hogy az egész termelési problémát lássák, no csak a helyi kérdéseket, eg koll értetni a doglozékkai io az egész kérdés összefüggését, eg kell nézni, hogy kiket javasoltuk ólmunkáoapk üzemi értekezlet msekor'lésével és kikorrigaálni. -^loŐ kérdés, hogy veszi ki részét a ter- 0 nőiesből, do non szabad olfole kozni orréi som, hogy/, ajda ’t tudását a tüb iekn k. Aki féltve rsi tudását, az ölté kitüntetésre teegkoll értetni a olgozé kul, hogy nek' nk 1 nyegeo, h gy politi állag ic kifogást lan emberek legyenek ólmunké s a :nlc csert kerüljük cl lehetőleg a kizárt párttá- ol; :.e3ülését, keraészeteoeu • ieg kol; : é mii, miért, zárté ki', úöltt j ch t i J: : 0- revok. Azol: félé a munkások ML@U ralit iiftffyt máshqy; ’. 37 i®fc go zni fflui'ikaidŐ u . 'n, ni non 6 mietüni rét faié Váí.'j'.é aiiom jé f civil3 goo ité munkával koll hatni fájuk. A coléjt"él' jó, ha a minise tórium ló'.eolt szüvttkezetet a feldolgozásra"zeneknél oda hassunk, hogy minél kevesebb coléit maradjüh ‘ll'/on cólra. figy orosz kulturiilm bemutatta , h gy ogy oip-üz n po oilotta, hogy teljesen selejtmentoucn dolgozott. Ha klri-vé jó v ,gy risaapílűákat tar-asztalim , vigyük U oni értekezleten a d Igoaék elé ós az értekezletet jé a i bátorok al erősítjük meg é; vitassuk ncg alaposam ezeket a kérdéseke1. A felszólalásokból kiderült, ho y me yire no.' tudjuk, mi történik ifi vonal .in, 7. ró zsben to a . i hibánk i • -‘Z üzemeltből nem jót' jelentős az ifi tornclóei kór lésekről. Arait Vác c elvt'ronő elónk tárt, az .1 jé kép, do óla kell hatni, ho y a felajánl 'sokat aa ifik teljositcék lo. éhhez komoly no üti kai ze itséget kell adnunk aa ifiknek. A nalgátarjánibán feltétlenül .meg kell né ani a felmer"lt kérdéseket, vert ott már merüllek fel hibáit azelőtt is. A nuu b.nn kitűnt dolgozók' -1 alaposan foglolko ni kell ós fejleszteni ókot politikaiing, hogy példaképei legyenek a dől 0-ői -m. ft. mr ml rendi po -Gás mrné elvtérs ő. A béker.czgalom kérdése. A marxizmus-leni iznuo azt ta itj i, hogy tart c bókát elérni 0 ak okker lőhet, hh felszámoljuk az or.bor enb r által ós nemzet nemzet által való kisaákm'myolóo't. 'og kell nézni és evvel foglalkoznak, r vil-' riadom táján, hogy meg lehet-e mégis fékezni a háborús ózd. ókat. cg lohol fékezni altkor, ha a békeszorető ré; ek egységemé % szilár■1 an karcolnak a háborús usziték ellmn. Ha a békofizcrciő népek og séges tábora élén olya:-; állam áll ahol már egszünt a kies' . 'nrol' . 11 von ál lomnál non célja a háború, 0,7 dóré olőeltételo a béke} Ilyen állam a -gyedül a szocialista öz. . fisért döntő jelöntésé, ;U, hogy a béketá; or élén a öz.k. áll. u mért először döntő cáap'ot a kapitalizmusra a tört'velem olyer 'n. Látjuk e ma, hogy ml dón munkás tisztában van a Sz.Ü. u —=j
