Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1949-01-13
r n 7 Fehér: aj-yuomjuK a soszrlyn. a „i-cguc u/..r:.maxisabb .. t nft : is " *........ diktatúra. Lenin: A s zco,iali zmushoz vezető utón igen sxíkjváltozat van az átmeneti idők ■..lat i: elkerülhetetlen a politikai formák bősége év különféle: égé, de a lénye®,szintén elkerülhetetlen, a yrolef ariá tus vezetoszcrepe, diktatnrá h., i. ell, he g le gyón. . lindenlfol ; á.sAép aí ukultal ki ezen az át eneti formák. nuktikábán országomként mást kell ml. ml...azni, stratégiában egységesnek kell 1 oívíI.l . i) o J~ t .: re. kő o. 1 s. "o ■ b an. ... -1;1.'., .x , ■ téL x .. c..xclí ak— ...or ueíii É caliz „ „ „■ iz. „ura, ; co. j üí...r Gat -.ra mész . Kautsky azt mondotta;, hogy m. lehet a francia * kormain t összehasonlítani a szovjet re; .„ezerrel, mert az iktatorikus. A népi demokrácia és a szovjet hatalom között mi a különbség? hogy a Szovjetunióban véres polgárháborúk árán jött létre a szovjet" rendszer, a népi demokráciákat pedig a győztes orosz Vörös hadsereg szabadította fel ezért nem kellett forradalom. A szovjet proletariátus ellen az orosz burzsoázia, belülről harcolt S az utolsó csepp vérig, külföldi fegyveres segítséggel, mely hoszszu. harcot jelentett. Lenin elvtárs mondotta, Az át? onet a kapitalizmusból a komiiiunizmusba történelmi korszak, mig ez be nem feje’ződik aduig a kapitalisták megőrzik remény cégi. kút’ a restaurációban és megtízszerezett, erővel vetik magú at a harcba, 1919-ben nálunk is hasonló volt a tóicly^<tv.x^z..syaiKOuó ..Q&ztá J.yt i© . a ;av.yar p® le tar iá tus, manem a ih^rs^reg-'gyo: té'-He. A . agyar * ré" burzsoázia nem harcol itthon}, hanem’ külföldre ^..enekült, A né pi ® demokráciák küzdelme üaszefii :L az egész Yilq£v/iA$lgozóinak osztály - harcával. 1919-ben belső harcot vívott a' muniVnisság á tőkésekkel.* A népi denokr.- cia megalakuláskor" a Szovjetunió* győztes hadserege megseiMQisite11e a burzsoázia hatalmát. A népi''demokrácia betölti a proletárdiktatúra funkcióját, de a szovjet forma-nélkül. Oroszországban a prolc uárdiktatúrához me.g voltak az előfeltételek. A proeltariátus pártja töb.cégben volt az ipari vidékeken, a hadseregben is töl „séget ért el. A hadsereg 8C g-a a dől ózó parasztság legaktívabb elemeiből állt Oroszországban. A parasztság többségiét is megnyerték, ezzel meg voltak a proletárdiktatúra előfel-. tételei. Az ellenfél soraiban zavar uralkodott.-Az első két évben a harc meg nem dőlt el, nem tudtűk megnyerni a dolgozók és parasztok többségét. Azért nem tudtuk 1946-ban megcsinálni a népi köztársadégot, csak köztársaságot, mert még ereje volt a kapital-i másnak. Kerenszki kettős uralma abból állt, hogy az ideiglenes ii ormány mellett, mely a burzsoázia kormányzata, eg./ még gyenge kézré"dő formában lévő, de ténylegesen erősödő másik kor...dnyza . képződi’""© és ez a munkás év katona küldöttek szovjetje. Kettltés cj ktatura alakult ki. Nálunk is ez volt a elyzet. A kisgazda miniszter Tombol1 észrevet te, hogy a hadsereg kommunista kezekbe került és ő a kinevezéseket nem irta alár A munkásosztálynak nőm volt an: yi ereje, tói ogy ezt megakadályozza. A Szovjetunió megadta a lehetőségeket a népi demokrácia kifejlődésére, de nem végezhet el i indent, nekünk magunknak is segítenünk kell. A Szovjet szétzúzta az imperializmust , de 'nekünk .• .agunk mögé keli sorakoztatnunk a munkásosztály és a dolgozó parasztság töbségét. A pröletáröl tatura különös forrnája az osztályszövetségeknek. A proletárság, mint a dolgozók élcsapata év a dolgozók nem proletár rétegeivel / ispolgársúg, parasztság, értelmiség, kisüzem tulajdonos/ együtt dolgozik. Nem az a lénye,., hogy a kormány koalíciós. Az a réteg, mely .a hatalmai; a polgáráé., keséből kezébe vette, tudta, hogy egye..ül vette azt kézbe. Lényeg: az; ho g ... .yedul a munkásosztály kezében volt a hatalom. A proletárosztály nem oszthatja meg a huti mát máé osztálylyal, se szüksége van más osztályon szövetségére az egy osztály ha tatóLmát csak a dolgozó osztályok a , arasztság tömegeivel együtt valésithajak meg. ü ' —zj ? 1 111 1 1 ■ -m ■ —1 ■ ■ ■ - ■■ »---*----------------- * ~[ -
