Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.101.a/3)

1948-06-03

~ \- 2 -tov ebben a kérdésben is a polgárság felé kacsintgatott. I'en.in a munkásosztály élcsapatát akarta megszervezni, Martovék pedig a radikális polgárságnak akrtak egy pártot csinálni. jpdtXxxkaac&z A 2. bekezdés f. pontja mutatja meg a párt megváltozott szerepét az államhoz., -^zzel a kérdéssel kapcsolatban merül fel az is és nem kismértékben fcíinüxaX veti fel a pártépités a kérdést, hogy hogyan viszonyul az állam a mun­kássághoz ma, amikor megváltozott helyzetet teremtett Magyarországon a 2 munkás­párt egyesülése. Különösen azért kel'ezt a kérdést alaposan kielemezni, mert megváltozott a munkásosztály szerepe. Eddig mi mindig arről beszéltünk, hogy a munkást az érdekeinél fogjuk meg. Most már nem igy kell a kérdést kidomborítani, hogy aki jól dolgozik az jól keresi most már a szocializmus építéséhez való viszonyukat kell inkább ala­pul venni. A jobboldali bérdemagogok igen erősen romboló munkát végeztek a mun­kásosztály tömegeiben. Ennek nyomai még ma is észlelhetők. Ennek a romboló mun­­kányak a nyomdokain rfpáfcbdatx alakult ki egy olyan uj párttag-tipus, aki a párt politikájának népszerűsítésénél többre becsülte a saját népszerűségét. ALI ez '*'■** a példa különösen az üzemeknél, ahol ennek kapcsán illetékteleniöc béreket fizet­tek ki különböző rétegeknek. Ez a kategória meg kell, hogy értse,ezzel a nép­szerűséggel a párt ellen és a dolgozó nép érdekei ellen cselekszenek. Ezeknek az embereknek meg kell magyarázni azt,'hogy jobban becsülik azt az em­bert, aki a nehéz időkben is megállja a helyét. Tehát az a bizonyos f. pont az uj pont változásokat kell, hogy hozzon ebben a kérdésben. Meg kell hogy értesse az emberekkel azt, hogy ma már nemcsak az a kérdés, hogy aki jól dolgozik az jól keres, ahanem az a kérdés áll fenn, hogy ki hogyan veszi ki részét a szocializmus épitéséhen. A III. bekezdés 5. pontja a tagjelöltség kérdését veti fel. Ez a pont elsősorban abból a tényből indul, ki, hogy a g munkáspárt egyesült. Az a tény tehát, hogy eddig a pártnak az volt a feladata, hogyagitácioját, propagandáját a beszervezés, tagtoborzás foglalta lei^ most már megszűntig .Úgy kell dolgozzon ez a párt} hogy ujabb és ujabb emberek jelentkezzenek-t'píaágesen a pártba tag­jelöltnek. • í ^ •' ’ /-v A párt jelöltség pontja szakit a ygxkaag pártversengés irányával. A legtöbb párttag a párttagság fogalmával nincsen tisztában. általában a ;párt fogalma el­mosódik és ezzel elmosdxlik a árttagság..fogail^a is. A visszaminősités kérdje. politikai kérdés azért, mert bi­zonyos ijedtség vehet erőt a tagságon. Nem arról van szó, hogy most nagy tömege­ket zárunk ki , hanem arról van sző,^ hpgy tag jóinkat aktivizálj a, a makacsabb embereket tanulásra ösztökélje, mfeggyŐzjja'l a tanulás fontosságáról. Az intellektuelek között vah égy olyan hamis hit, hogy csak xac annak van érvényesülési lehetősége, aki t^agja a M.E.p.-nak. Most nem lehet az alap kérdés, hogy valaki a pártnak tagja-c vagy sem. A visszaminősités kérdését most arra használják +el, hogy a kizárt .jobboldali sz.D.P. tagok a ki nem zártak ellen fordítják. ‘rt,zt mondják, hogy a volt Sz.D.P. tagok nem lehetnek csak tagjelöltek. A tagjelölt ugyanolyan jogokkal bir mint a tag, csak épen nem választhat és nem választhatói. A párttagság±a való ajánlás kérdése igen komoly fontosságot nyert, mert most C3ak ggxacyáaXtegk olyan jelentkezőt ajánlhat az ajánló felvételre, akit ré­gen ismer, smeri a munkahelyén, magánéletében. Az V. pontja a szabályzatnak azt mondja meg, hogy a Part a demokratikus centralizmus elvén épül fel. Az a tétel amelyik azt mondja, hogy a kisebbség aláveti magát a többség akaratának azt jelenti, hogy a határozatot még akkor is végre kell hajtani, ha azt egy-egy alapszerv vezetősége nem érti meg egészen. A K.E.B. elsősorban a párt egységére, másodsorban pedig a párt tisztasá­gára és a párttagok iiBXjtaaásáRaxjisyjti életének tisztaságára ügyel. 1= =J

Next

/
Thumbnails
Contents