Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.100.a/2)
1956-06-19
tt, i.-fflrr^tó'teiiiiiliiii '...........“—■—......_____ ——P rrj Szerintem elég, ha béralaptervet kapnak a vállalatok, azt - , hogy, hogyan használják fel bizzuk a vállalatokra. Nem kell kikötni, hogy hány és milyen emberekre költse a pénzt, % $gt neki jobban kell tudni. ’iA helyzet az, hogy a vállalatok több helyről kapnak pénzt különböző célokra, azonban azt csak arra szabad felhasználni, amire kapta, akkor is, ha attól szükségesebb dolog is volna. Ilyen esetben, - mivel jönnek az ellenőrzések - valóban arra vannak késtz kényszerítve az emberek, hogy 1 éhr;< v K • csalj anak, Az lenne a heiy es szerintem, hogy a berahászási keretet használják fel a vállalatok beruházásokra, de a többivel ^ szabadon rendelkezhessenek. Az előterjesztésben nem igen foglalkozik a Pénzügyminisztérium a bürokratizmussal: pl, hogy egy számla megnyitást csak a Pénzügyminisztérium engedélyezhet, egy autó megvásárlását valami 4 szervnek kellett jóváhagyni és hasonló dolgokkal véleményem szerint kellett volna bővebben is foglalkozni. Varga Edit et: Nagyon sokat vártam ettől az aiy ágtól. Pulai elvtárs felszólalásában igen jó irányba vetette fel a Pénzügyminisztérium bürokratizmusát. f“Azzal is efeyet értek, hogy ennek a bürokráciának oka nagyrészben a bizalmatlanság, amely minden oldalról, de különösen gazdasági vonalon mutatkozik meg. Ha nálunk az országban, akik dolgoznak mindenki Iqpna nem kerülne annyi-X \ vju» . han, mirt a jelenlegi(löpásások) 2o f-a, ilyen hatalmas lt, . P apparátust tartunk fent, mintha valóban hagynánk is ezt. ‘ Pl: egy falusi kultúrotthon munkáját pénzügyi vonalon ilsuí 4 helyről is ellenőriznek, holott ez a kultúrotthon „• ‘ ° ‘ éventa az államtól csak 4ooo Pt-ot kap. Nagyon sok ilyen ^és még durtább példát lehetne felhizni. Van bürokrácia a népművelés, a kultúra területén is, de a legnagyobb a gazdasági vonalon van, ezért éppen 0 innen kell kiindulni. A XX,Kongresszus utánelőszedtem a pénzügyi közlönyöket és április 1-től a mai napig 44 rendelet jelent meg. Van köztük, ez nem kétséges nagyon jó és hasznos rendeletek is, amelyek szükségesek, de kérdezem: van-e az elvtársaknak annyi idejük a Pénzügyminisztériumban, hogy ezt a 54 rendeletet csak elolvassak. A népművelési vonalon is 12 rendelet jelent meg és igy megy ez minden területen. És ez azért van igy, mert sok ember van, akinek nagyon sok ideje van. Tudom nagy probléma,hogy mi legyen ezekkel az emberekkel, de az nem jelentheti azt, hogy csak azért dolgozzanak, hogy szüljék a bürokráciát. Ha a pénzügyi apparátust megnézzük m^.llapithatjuk, hogy ilyen rengeteg emberrel egyszerűen nem is lehet dolgozni. A javaslatokkal kapcsolatban nagyon sok lényeges dolgot elmondtak máraz elvtársait. Röviden jellemezve, nem az alapvető egyszerüsitést tartalmazzák. Mi úgy gondoljuk, alapvető egyszerűsítés úgy lehet, ha a költségvetés egész alaprendszerét megváltoztatjuk. Pontos, hogy a költségvetési tervet azok állítsák össze, akik aztán gazdálkodnak is belőlet. Egy ilyen összeállított tervet aztán össze kellene egyeztetni a népgazdaság többi ágával is. * Ha mindenütt követnék ezt, akkor nemcsak pénzügyi vonalon hanem műszaki vonalon is lennének eredméry ei 3
