Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.100.a/2)

1955-09-02

r n 1954 óv végén már 312 • J pállom:::? unk működött .A gépipar adta co ,it­­sJ-. a terméshozam ok emelkedésiben , a könnyű ér élelmiszeripar nö­vekvő ny „rsanyagollátá'ában, életszínvonalunk emelkedő rab en mut.at­­' kosik ne.;;. Pártszervezeteink feladata ,ho ,y iparunk 'és mező „ázássá-.unk fejlő­dését tükröző adatokat alaposan kiegészítsék, feldolgozzák és üt­me,,, átszőj jók a saját területükön cíért eredmények ismertetésével. Eredményeink mc:_,muta iásávű kell bebizonyítanunk,hoYy a .gazdasági munkában elért sikereink további fokozása és államunknak kölcsön­adott forintjaink ’c.yaránt a haza javát, dől .ózd népünk felemelke­dését szolgálják. A VI-ik békekölcsön-j C; g/zésre a korábbi évektől eltérő nemzetközi helyzetben kerül sor. A Szovjetunió következetes bokepolitikája eredményeként bizonyos mértékig enyhült a nemzetközi helyzet. Az 1955-ös év - a Szovjetunió vezette béketábor sikersorozatát je-" lent ette.Ezek as eredmények kedvezően hatna’.: a dől őzé nép hon gúla - tara, fokozódik saját erőnkbe vetett bizalmuk. •"> a •/ Legtöbb pártszervezetünkben helyesen ma gyarázták ne ; gcr.fi" kormányfői értekezlet jelöntőso._.ét .A dolgozók többse ,.c me ér­tet te, ho a Szovjetunió ,;n sássá ..I, politikai és katonai ereje a varsói szerződést aláirt eurépci népit demokratikus or­szágok ős a Kinsi Méplcöztársaság ereje ős c. jyso ,e , a kapita­lista " országok dolgozóinak békelcövetclé sci kényszerít ették az imperialista országok kormányait a vitás kérdések békés tár vá­lások utján való me-oldása elvének elfogadását. b./ A koreai ős vietnámi háború me szüntetése, a b'anáunj értekezlet, az osztrák államszerződés aláirtsa, a Szovjet-Ju .cv.Oláv közös kormány nyilatkozat, Aáenaüer me „hívása Moszkvába, hozz.;járult vitás kérdések további rendezőséhoz, a genfi ért:ke.elet sikeré­hez. Az elvi me.,állapod::sok gyakorlati végrehajtásához azonban szí­vós harc szülésé.„es.A népek éberré.„ét, harcát nem csökkenteni, ^ hanem fokozni kell, mert a monopol-tokéscl: nem mondanak le maxi­mális profitjukról, amit a fegyverkezős és a háború nmijt a ‘ számúiéra. c./ A mi népünk kiállása Pártunk és kormányunk politikája műi átt­örő siti a népek'a békeharcát.Megmutatja a mi társadalmi rend­szerünk erejűt ,fölényét a kapitalista társadalmi rendszerrel az.cmbcn. Ezért a békekölcsön-je .a-sér szavazás Pártun!: és kor­mányun:: békcpolitikája mellett, anyagi és erkölcsi vonalon ki­állás a béke mellett. 4 nemzetközi kérdések nem me :fclclő értékelése kedv ezé tiénül hat a bő k e !.:ö 1 c s ö n- j e a/ zésre. a./ Szervezeteink cm részében nemzetközi kérdéseket egymástól elszigetelten vizs., üják, nem adnak választ a dől .ozékat fa - lalkozt a tó problémákra.®, vesék - köztük néha:?’ f unka i énSr i u s unk is - nem látjuk a genfi értekezlet jolcntőséjt. Számos kérdés merül fel a Szovjet-Ju ószláv közös nyilatkozattal kapcsol tban. Pl, mi Ív un társadalmi forma van Jugoszláviában, mii”, r. ~ !' irt szarepe g u • • Sokan nem 1 it ják,h:^ Ju./->r láviánk a Szovjet­unió és 0 népi demokráciává 1 való yoisz viszonya az el mit o­­vokbcn a béke ellenségeinek használt. I /X

Next

/
Thumbnails
Contents