Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.100.a/1)
1956-04-15
r n A felajánlások meg is érkeztek, azonban a későbbi ellenőrzések során kiderült az* , hogy ezekkel csak a vezetők foglalkoztak, akik nem mozgósították és nem kaposolták meg a dolgozók széles tömegeit. Holott ennek nem ez lett volna a célja, hanem hogy a dolgozók tegyék meg felajánlásaikat. Ez a példa is mutatja azt, hogy hogyan fensnKk lehet egy nagy célt szolgáló határozatot bürokratikussá tenni, aminek eredménye csak az lehet, hogy a határozat végrehajtása osak formális lesz. A beszámolónak a pónzüffimriuiisztérium főosztály vezetőjével /személyzeti főosztály/ kaposolatéos megállapításait elhamarkodottnak tartom, nem pontosan úgy áll a dolga, ahog y a bejelentés közölte. Nem tudja, hogy a területi pártbizottság kivizsgálta-e az ügyet, annyi bizonyos, hogy a pénzügyminisztériumban nem voltak kint. Egyébként a pzemélyzetl főosztály vezető álláspontjával egyetért. Fogarasi elvtárs. A kongresszus foglalkozott a szocializmus építésében a tudomány jelentőségével és bírálatot mondott a tudományos élet különböző hibáival kapcsolatosan. Különös részletességgel fog lalkoaott a kongresszus a politikai gazdaságtan közgazdasági tudományával. HrusaBov elstárs beszámolójában kiemelte, hogy a jelenlegi szakaszban a marxizmus gazdasági vonatkozásai a legdöntőbbek és a kommunistáknak a kötelességei ezen a téren a legfontosabbak. Kétségtelenül kárt okozott a dogmatizmusnak és a személyi kultusznak erős megny ilvánulásai, aminek következménye az volt, hogy a politikai gazdaságtan elméletét egy személy irányította és minden lényeges tételét egy személy dolgozta ki. Ez nagy mértékben akadályozta a tudomány fejlődését. Ezzel foglalkozni kell és tudatosítani mindenkivel, aki k zgazdaságtudománnyal foglalkozik. Egy elvtárs azt a megjegyzést tette ezzel kapcsolatosan, hogy Lenin et. ls tévedett, miért ne tévedhetne Sztálin et. Ez Így igaz is, azonban hozzá kell tennünk azt, hogy Lenin et. mindég belátta tévedéséit, viszont Sztálin et. élete utolsó időszakában nem volt hajlandó elismerni tévedéseit. Ebből következik az, hogy Sztálin et. tételeit alapos vizsgálat tárgyávaá kell tenni abból a célból, hogy felhasználjuk belőlük azt, ami maradandó érték éa helyes tételekkel pótoljuk azt, ami nem jó. Vitatható Sztálin et-nak a szocializmus gazdasági törvényeire vonatkozó egyes tételeinek helyessége. Vitatható az, hogy szükséges-e és lehetséges-e, kmgyxK egy társadalmi alakulat törvényszerűségeit egy alaptörvényben összefoglalni és a többi törvényeket ebből az alaptörvényből levezetni. Ez dogma ti zraushoz vezet és ezeket a kérdéseket alapOB vizsgálat tárgyává kell tenni. Ami a szocializmus gazdasági törvényeit illeti, még osak a kutatás kezdetén vagyunk és legfontosabb feladatunk a gazdasági valóság sokoldalú tanulmányozása. Helyep ós fontos harcolni a szubjektivizmus ellen, de ezt a haroot mj:n^ap,<i£.ap3q?éjHM csak a va. lóság sokoldalú elemzésével folytathatjuk. Nálunk a tudományos életünkben a hiba nem a dogmatízmus, hanem a tudományos mun;a nagyarányú leueo "ülése volt. Sok kitűnő képzettségű elvtársunk kizárólag gazdasgi nunlcával foglalkozik. Amikor Sztálin elvtárs közgazdasági műve megjelent, az elméletnek ez a lebecsülése nálunk elvileg meg-Í szűnt. Ez a mü hozzása itett bennünk t a tudományos munka megbeeeüléséhez. Ezután nálunk is bizonyos dogmatizmus ala’ .* y.n-imX*twn«tnk reálisan a közgazdasági való_________ AS _____ ___________
