Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.100.a/1)
1956-04-15
j" ' ~l_ IMIHI’"!- 4 - * Egy konkrét példát mond el, a III. kongresszuson sok sző volt arról, hfiíi/a Rákosi elvtárs beszélt róla, a premizálási módszereinkről, hogy vannak olyan premizálási módszereink, melyek elősegítik a ae - lejt növekedését, vagyis többszörös eelejt emelkedésre vezetnek, tudatosan. "Ítélt több mint egy év, hogy öuszjött Pártunk Központi Vezetősége a műszaki kérdésekben és itt fokozottabb mértékben haladunk dx hallunk ugyanilyen panaszokat, egész tömegesen hozták fel az elv - társak hogy gazdasági intézkedéseink hallatlan pazarlással és rossz intézkedéssekkel ösztönzi a selejtnövekedést. Ugylátazik, hogy ezen a tanácskozáson, hogy intézkedéseket kell tenni ós megmozdult az apparátus, de mife volt az eredmény, a gyakorlatban nagyon kevés. A Szabad Nép egyik oikkére utalok. Felsorolt olyan egész sor esetet, mely olyan megszoriásokról beszélt, amely nagymártékben hátráltatják a gazdasági vezetésnek a megfelelő kibontakozását. Egyebek között felhozza azt is, hogy az átlagos bérkategória megkötöttsége is sok károkat okoz. pl. 3 rosszul fizetett alkalmazottat kellett tartani, akik hd. yett egy jobban ^ dolgozó, de nagyobb fizetésű alkalmazott el-tudta volna látni a feladatot. A dolgozó nép pénze ilyen pazarlásoknak vannak kitéve. A bürokrácia nem csak annyiba kerül, amennyi felaleges alkalmazottat tartunk, fel sem lehet becsülni, hogy milyen nagyon sokba. Nézetem szerint alapjában kell megjavítani az államigazgatást, mely lehetővé teszi, hogy olyan intézkedéséket melyet a Pártvezetőaégek és a minisztériumok látnak el, ezt nem lehet egydzerüeh megvalósítani. Nemcsak arra van szükség, hogy megfelelő önállóságot biztosítsunk, hanem sokkal rugalmasabbé kell tenni. Ha több tapasztalatunk lenne a ífXKQzáj h®*1 akkor nem lehet előre meghatározni egyes dolgokat, mlwiímrt tiíem mondja el, hogy hogyan képzeli el ennek megjavítását, az nagyon hosszadalmas és nem egy olyan könnyű dolog. De meg kell és meg is lehet oldani. Célszerű lenne ha Pártunk vezetősége külön országos tanácskozásokra hivná össze a gazdasági szervek vezetőit, ahol megbeszélnék az államigazgatás és a gazdasá gos m<fl szereknek olyan javítását, mely 1 ányege - aen olosobbá egyszerűbbé és gyorsabbá tenné a vezetést. A másik kérdés mellyel szeretnék foglalkozni a propaganda kérdése, és a kádermunka. Helyesen mutat rá a határozati javaslat, hogy a propaganda munkát össze kell kapcsolni az előttünk á lló nagy gazdasági feladatokkal. Itt helyi viszonylatban sokakban azt a benyomást keltette, egyes intézkedés, hogy el lehet ezt a kérdést hanyagolni# A marxi-le nini elmélet tanítását ás elsajátításit úgy gondolja, hogy ez volna a legjobb anyag a szemináriumok részére. Ha a gazdasági terűihez közelebb hozzuk ezt az ideológiát, eredményekre vezetne# Meg kellen változtatni az elméleti oktatásnak az anyagát, ós a különböző könyvek helyett a Marxi- de főleg a lenini ideológiát kellene tanítani, mert az nem igazi hogy magas , mert Lenin elv társ is azt tette, hogy lement a nép közé éa ott tanította őket# Nem mondom azt, hogy a Tőkével kellene kezdxni, hanem a bérmunkát éa a tőkét kelleje elolvasni. Az egyik határozati javaslatban a tudomány is szerepel, z nagyon helyes. Lenin elvtárs is összekötötte mindig az agitációját} pl# amikor a villamosítási tervvel sokan nem értettek egyet, akkor ő is összekötötte az agitációját a villamosítási tervvel kapcsolatban a népműveléssel. Itt fe olvasott egy Lenin elvtárs által irt levelet, mely a moszkvaiaknak szólt, akik nem értettek egyet a villamosítási tervvel. A káderpolitka és a kádermunka. Megemlítette, hogy Vigh elvtársnő sok olyan példát hozott fel, mely a helytelen káderpolitkánkra mutat rá. I JA ./.
