Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.100.a/1)
1954-03-28
/. —i I -14" A' I „ ’ javasolom, hogy a szervező titkárokat negyedévenkért fix s\e és adjanak számunkra megfelelő irányítást. A Külker eskedelté^HÍU vatal gazdasági feladatainak fontosságáról beszélt. Hiányol ja,'-nogy a kerületi Pártbizottság nem foglalkozott külkereskedelmi kérdésekkel. Javasolja, hogy a kér. Pártbizottság erősítse meg a külkereekedelem - kén dolgozó elvtársakat. Az uj kormányprogramm komoly feladatok elé állítja őket. A Központi Vezetőség uj határozata birálta az Országos Tervhitatal munkáját. Itt feltárja azokat a hiányosságokat, amelyek a tervezésnél előfordultak, nagy mértékben gátolta a munkát a kapkodás. Tavaly júniusban kaptunk egy tervet - egységeset. A tervek állandó ' és gyakori váltéztatása azt eredményezte, hogy az iparnak és a kereskedelemnek nem volt egy egységes terve. Kéri a kerületi Pártbizottságot, hogy nyújtson segítséget a problémák megoldásához. 1952-ben megjelent egy Minisztertegaáqsi rendelet, hogy a raktárak kezelője anyagilag felelős a rábízott raktárért. Ugyanakkor a rendelet azt is kimondja, hogy az illetőt prémium liletX~még♦ Ez gyakori p-s latij-ag úgy néz ki* , hogy azóta 2 Yz. év t«liráí„JjLJi.egállapitást nyert, hogy bár illetékes haióaágok_foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de még aa illetők a. nekik, járté jutalmat nem kapták meg. A választmánynak külön pohtban kell foglalkozni a külkereskedelmi vállalatok kérdété seivel. A kér. PB. ülőn össze, ahol az ezzel kapcsolatos fontos kérdéseket tárgyaljuk meg, amelyekkel mi is hozzá tudunk járulni népünk fokozottabb jólétének emeléséhez, a szocializmus építéséhez. Feladat a tudományos munka elmélyítése. A múlt esztendőben a SZU- ban jártam és ott egyik bányászati vezető mondta a következőket: Lehet tudományos kutatás nélkül is bányászatot folytatni, de ahhoz, hogy évről-évre'növeljük a termelést, rendszeres tudományos munkára van szükség. A Báynászati Kutatóintizet dolgozói tisztában vannak a kutatómunka jelentőségével, és köztük vannak kiváló eredményt elért dolgozók. Ezt bizonyítja az is, hogy öt dolgozó kapott Kossuth dijat, öt pedig különböző kormánykitüntetést. ‘Komoly megtakarításokat is értek el. Az eredmények mellett szólni kell a hiányosságokról is. Az intézet nem tudott harcosan kiállni, hogy egyes kutatási eredményeket az üzemeknél be is vezessenek, hogy a tudósok mánkáj át elég gyorsan gyümölcsöztessék. Ezért feté lelősek az intézet kommunistái és pártszervezete. A régi szakemberek mellett nem nőttek fel fiatal tudományos munkások. Ennek alapvető oka a kádergazdálkodás hiányossága és itt i felmerül a kerületi PB* illetékessége is* | A NIMóben az az elmélet, hogy a különböző helyeken meg nem felelő kádtéréHö't helyezik hozzájuk* A helyzet az, hogy az emlitett sze[ mélyzetl osztályon jól ismerik a bányamérnökök családfáját, de azt nem, hogy milyen irányul elméleti és gyakorlati tudásukban* Fiatal tudósok képzésére is szükség van. Az intézet legfontosabb osztályának, a bányaművelési osztálynak nincs vezetője* Ezzel a sze/ mélyzeti osztály nem törödött. Tudomásu/k szerint már a múlt évben áthelyeztek az intézethez papíron egy megfelelő szakkádert, azonban az nem foglalja el a helyét* Ilyen esetben a pártszervezetnek kellene határozottabban í&lépnie. Az intézet dolgozói között kevés I a párttag, kevés a példamutató. Ilyen körülmények között elképzel j hető, hogy munkájuk csak lassan jelentkezik a termelés vonalán. A NIM Pártbizottságának fel kell figyelnie arra, hogy az uj szakkáderek nem fejlődnek. Hogy a problémákat megodlják, átcsoportosításokkal kell biztosítani a munka színvonalát. i "~T ' - j l £, — ■wJW'iráw
