Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.100.a/1)
1950-06-11
^ -*m*. '©OHMHM r .... n hogy szilárdítsa meg kapcsolatát a területén dolgozó tagság és pártonkivüli dolgozókkal, harcoljon a kispolgári ideológia, a kispolgári gondolkozás magszüntetéséért. Mi feléLősék vagyunk mindenért, ami az országban történik. A kerületi pártválasztmány 15.000 párt és 70.000 lakos sorsát bizza ránk. Ha mi nem tesszük tervszerűvé a munkát, nem fogjuk tudni megoldani a feladatot, amit a pártválasztmány elénk tűzött. Feladatul jelölte meg továbbá az értekezlet a politikai harc kérdését. Szeretnék rámutatni arra, hogy támadunk és támadásba megyünk át. Révai elvtárs figyelmeztetett bennünket arra, hogy ne kiabáljuk széltében-hoss.zában a reakoióelleni harcunk támadó lényegét, hanem hangoztas uk, hogy harcunk a jogos önvédelem harca. Mi nem támadunk, hanem a jogos önvédelem politikáján keresztül folytatjuk a harcunkat a joggoldali szociáldemokraták, ellen. Igazságunk tudata legyen az, amely erősit bennünket ebben a harcban és minden párttagunk legyen meggyőződve arról, hogy az igaz ügy érdekében bűzd és harcol. A mi pártunknak komoly befolyása van a tömegekre. Bizonyítja a vallásoktatáson megtörtént lemorzsolódás. Kerületünkben 35 i> morzsolódott le és hogy pártunknak milyen ereje van, azt megmutatja az, hogy az Urnapi kőrmenet alkalmával az iskolás gyermekeink 9o ?6-át kivontuk a klérus befolyása alól, vagyis azt jelentette, hogy kirándulni, strandra mentek, dgyaaerü kérdés. Tudni keli hogy a jogos önvédelem politikát folytatjuk és Pártunk legyőzi ezt a nehézséget is és győzelemre viszi a marxi-lenini elmélet ideológiáját. Szólni kell a jobboldali szoa.demek harcáról is. Ez a kérdés nemcsak abból álli? hogy felvegyük velük szemben a harcot. Nem volna helyes, nem volna politikus egy kalap alá venni és egyszerre támadást inditani ellenük. Az a feladatunk, hogy a jobboldali szociáldemokraták ellen minden erőnkkel széleskörű politikai felvilágosító munkával küzdjiink, a becsületes volt szoc.demeket nyerjük meg a magunk számára, vonjuk be a munkába és neveljük Pártunk számára. Azok ellen kell küzdeni, akik esküdt ellenségük, akiket semmiféle ^ politikai felvilágosítás nem fog megjavítani. A kik a legkisebb hajlandóságot mutatják a javulásra ezeket az embereket hosszú évek és hónapok munkáján keresztül kell megnyerni a magunk és osztályunk számára. Elvtársak! A pártértekezlet a döntő kérdést abban jelölte meg, hogy a termelésben még eddiginél is komolyabb eredményeket érjünk el. Az életszínvonal kérdése valahogy úgy vetődött fel, mintha arra lehetett volna következtetni, hogy a magyar dolgozók Pártja az éleeészinvonal bűd. kedése ellen volna. Ez igy nem helyes. Természetes, hogy a pártunk elsőrendű feladata közé tartozik a dolgozó nép életszínvonalának napról-napra, lépésről-lépésre való emelése, de csak úgy, ha a termelés az életszínvonal előtt emelkedik. Ha mi nem tesszük, ha az életszínvonal emelkedése gyorsabb, mint a termelés és termelékenység emelkedése, előbb ; utóbb odajutunk, hogy megeaszük jövőnket. Az életszínvonal kérdése egy másik oldalról bemutatva azt is megmutatja, hogy Magyarországi viszonylatban a többi népi demokráciához és külföldi nyugati országokhoz viszonyítva sokkal rohamosabban emelkedett es ez egy kicsit úgy hatott, hogy csökkentető dolgozó népünk áldozatkészségét. Ezért kell a dolgozók és pártonkivüli k között felvilagositó munkát folytatnunk és megmondani, hogy a mi áldozatunk - ha erről egyáltalán szó lehet - mennyire kevesebb és összehasonlíthatatlanul l 4?
