Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.100.a/1)

1950-06-11

I ««abi|-17- J selejtmunkával 18o-2oo $-ot is elért. Ezek a jelenségek nem voltak elszigeteltek, hanem általánosak. A Pártbizottság megtárgyalta a bérezés t erén mutatkozó hiányossá­gokat, éshatározatokat hozott azoknak kiküszöbölésére. Ennek eredményei megmutatkoznak pl. a Furnir lemez gyárban is, ahol áprilisban még 80.000 forinttal lépék túl a bérelőirányzatot és ezt május hónapra már sikerült teljesen megszüntetni, azonban még feladatunk az, hogy az üzemek becsületes dolgozóit mozgosits k a bércsalók, hamisitók ellen, hogy ők maguk távolítsák el népünk kártevőit az üzemekből. A tervek teljesítése dem csak a minisztérium gazdasági vezetőin múlik, hanem mint Sztálin elvtárs mondotta: "a tervek teljesí­tése elsősorban a tömegek alkotó tevékenysége" Rákosi elvtárs febr.lo-i beszédében rámutatott arra, hogy a szabad magyar dol­­goaő nép magáénak tekinti a tervet. A szocialista pinkamódezerek munkaversenymozgalom, az ujitómozgalom, a brigádmozgalom, a sztahánovista mozgalom és a nagy segitőnk, a hatalmas SZ.U. támo­gatása a népi demokráciák gazdasági együttműködése biztosítják a tervek végrehajtását. ^ Nem véletlen az, hogy munkaversenymozgalnmnk éppen, akkor széle­sedett hatalmas, mindent elsöprő folyammá, amikor népünk, Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére készülődött. Ez a tény bebizonyította, hogy dolgozóink megértették, hogy ered­ményeinket elsősorban a SZ.U.-nak és Sztálin elvtársnak köszön­hetjük és azzal hálálhatjuk meg a SZ.U. segítségét legjobban, ha még inkább javítunk termelési eredményeinken. Különösen nagy segítséget jelentett a versecymozgalom kiszélesítésében a Központi Vezetőség határozata, amely rámutatott arra, hogy meg kell szüntetni a verseny kampányszerűségét. A Központi Vezetőség határozata nyomán a versenyzők százaléka az összdolgozókhoz vi­szonyítva az eddigi 67 96-ról 87 96-ra emelkedett. Dolgozóink egyénileg is versenyben kiváló eredményeket értek el. Az Egyesült Izzóban pl. Piocker elvtárs az ország legjobb gyalusa a Í7-ik héten már befejezte az 195o-es évi tervét és ujabb vállalást tett, hogy október 31-re az 1951-es tervét fogja tel­­j esiteni. Az Újpesti cipógyárban ahol a termelés igen gyenge volt pl. Kaut György főrész szabász, aki 3 96-os anyagmegtakaritást vállalt, 9.16 96-os megtakarítást ért el. A Tarkánezövőben sikerült a hulladékot 1/2 96-kal csökkon+eni. A Pannónia bőrgyárban pl. 1949 utolsó negyedében 829 dolgozó 1.26o juhot dolgozottbe és az 195o-es év első negyedében 733 dolgozó I.560 juhbőr bedolgozá­sát teljesítette. A Phőbusban Szalai Gusztáv sztahánovista dolgozó uj munkamód­szert vezetett be és egy árammérő helyett most már egyszerre 8-I0 drabot bont szét és jó munkája következtében osztályában 3 munkaerő szabadult fel. Ezek mellett a nagyszerű eredmény k mellett amelyek egyéni versenyzőink lelkes, áldozatkész munkáját, pártszervezeteink tömegmozgositó erejét bizonyítják. BBszáljtink kell versenymozgalmunk hiányosságairól is. Elsősorban m g kell állapítanunk, hogy annak ellenére, hogy egyes verseny­zőink nagy eredményeket érnek el, üzemeink dolgozóinak nagy többsége résztvesz az egyéni versenyben, mégis a verseny ered­ményei nem mindég mutatkoznak meg az egész tizem termelésében. A termelési eredmények nem emelkednek együtt a versenyzők számával és különösen az átlagteljesitményezákalékok növekedé­sével. snn.ek az oka elsősorban az, hogy a verseny szervezése üzemeink nagy részében még tervszerűtlen, úgy vagyunk ezzel, hogy előbb akarjuk felvenni a nagy kabátot és utánna az inget. I ■ ' ' I A 9

Next

/
Thumbnails
Contents