Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.98.a/5)
1955-02-25
r ... n Ennek elismeréséül nyerte el az ólüzem cimet! Most pedig nézzük mi okoata, hogy a múlt év első háromnegyed évében állandóan nagy vesztesége volt a vállalatnak? A vállalat erre az időszakra 1 millió Ft. nyereséget tervezett, ezzel szemben 2.3 millió Ft. veszteséget mutatott ki. Az eredményromlás tehát 3*5 millió Ft. A belső s#lejt 6.6 % és 19.5 % között mozgott. A festődéi mühefelszámolás adatai szerint 256.ooo.- Ft. értékű vegyszert és festéket használtak fel javításokra. Ez a mennyiség az összes festék és vegyszer felhasználásának mintegy 6.5 %-át teszi ki, mely magasan felette van a műszakilag elfogadható mértéknek, 2.5 %-nak. A nagymérvű belső sele j tképződóst elősegítette, hogy a vállalat a selejtbérezósre vonatkozó utasítást nem tartotta be. Az utókalkulációban nem jelentkezett a selejt megfelelő mértékben és a selejtkár megtérítése sem volt megfelelő. Az utókalkulációban negyedévenként a következpképen számolták el a selejtet: I.n.é.-ben 1.4oo.- Ft., ugyanakkor a selejtmegtéritás 47.- Ft. Il.n.é.-ben semmi sincs elszámolva, ugyanakkor a selejtmegtérités 12o.^ Ft. A III.n.é.-ben 41.7oo.- Ft. van elszámolva és ugyanakkor a selejtmegtérités 3o.- Ft. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a MEO által készített kimutatások általában alacsonyabb selejt százalékot tartalmaztak a prémiumfeltételeként kiszabott 2.5 %-nál. Önálló műhelyelszámolás munkájában a következő hiányosságok mutatkoztak : .1./ Nem értékelték ki az önálló mühelyelszámolás adatait és igy az teljesen öncélúvá vált, nem töltötte be feladatát. 2./ A berek alakulását nem kisérték figyelemmel és igy nem tűnt ki, hogy a selejt javítására fordított festék és vegyszer 256.000.Ft.-os többletköltségen kívül még mintegy 113.4oo.- Ft.-ot bér- és regie költségacfc merült fel a selejtjavitásokkal kapcsolatban. A tervezésben legalább ilyen súlyos hibák mutatkoztak. Az engedélyezett költségkeretből a vállalat a nyers és alapanyag, valamint a fűtőanyag és energia költségeknél többet tervezett, viszont segéd- és üzemanyagra, valamint fogyo-eszkörre egyáltalán nem tervezett felhasználást. így ezekben a költségekben 777»ooo.- Ft. túllépés mutatkoztt. A bérköltségek területén ebben az időben 30I.000.- Ft. túllépés mutatkozott. Ez a túllépés döntően az állományon kívüli dolgozók béréből adódott, amellett, hogy a vállalat létszámtervét is rendszeresen túllépte. Volt olyan hónap, amikor 18f5vel lépte túl csupán a munkás állományi létszámot. A rendelet előírja, hogy az állományban lévő dolgozókra érvényes bértételek szerint kell elszámolni az állományon kívüli bérből fizetett alkalmi munkásokat is. Ezzel szemben a vállalatnál az törtéit, hogy arnig a 48 órás munkaidőn belül egy 2o tonnás vagon kirakását normában 19.4o Ft.-ért végezték, addig az alkalmi munkában dolgozók részére ugyanekkora vagon kirakásáért 12o.- Ft.-ot fizettek ki. Ezek a munkák általában 3-4 órát vesznek igénybe, tehát alkalmi munkások részére a vállalat 3o-4o Ft.-os órabért biztosított. Mindezek mellett a legsúlyosabb veszteség leltárhiányból adódott. A társadalmi tulajdon hanyag, gondatlan kezelése nyilvánult meg abban, hogy a leltározásra vonatkozó rendeleteket nem tartották be, nem rögzítették írásban, ki a leltározási felelős, kik az egyes körzetek felelősei és kik a körzeti ellenőrök. A feljegyzéseket barna, tépett csomagoló papírra ceruzával, minden aláiras nélkül készítették, az ilyen, okmánynak nem tekinthető cédulákon feltüntetett adatokat vezették keresztül a könyveken és vitték be az utókaikulicióba, mint az • önköltség alakulását befolyásoló tényezőt. I _________ 88
