Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.98.a/5)
1952-06-19
folyamatos a dekád teljesítése. A Bóobí úti téglagyár árutermelését 96.7$-ra, teljes termelését 98 $-ra teljesítette. Májusban az árutermelést 83$-ra, teljes termelést 102. $-ra teljesítette. Szállítóberendezésekgyára a teljes termelését 109.9 %-ra teljesítette. Ez a hullámszerüség sokkal Jobban ki emelkedik a tervtel jesitésnél. Júniusban az első dekád terv nyerstéglagyártást 105.8 $-ra, égetést, 130.5 #-ra, oserép 92.7 $-ra, égetést 116.9 $-ra teljesítette a Csillaghegyi téglagyár. Ezeket a hullámszerű Bégeket, belső szervezetlenség okozza. Meg kell mondani, hogy a selejt is nagy mértékben emelkedett. Nem harcolnak következetesen a válalatvezetők a selejt ellen. Hiba van még a munkafegyelem kérdésénél is. A kapitalizmusban a bérrendszer a munkafegyelem. Emlékezzünk vissaz a 3 millió koldusra, ami hazánkban volt. A szooialista munkafegyelem a tudatos és önkéntes vizsgálás mentes fegyelem.á dolgozók érzik, hogy az tizem a gép, a gyár az lóvék. Miben mutatkozik meg a szocialista munkafegyelem? Esősorban fontos az, hogy megismerjék a dolgozók a munkafegye^ lem alapját. A szocialista fegyelem 3 pontban foglalható össze: 1./ becsületesen dolgozik, 2./ munkahelyéről nem késik, 3./ 4000 perces mozgalomban kiveszi részét. Ilyen öntudatos dolgozót Pártunk megbecsüli, és Jutalmazza. Eddig úgy tudtuk ©zeket az eredményeket elérni, hogy a dolgozók keményen harcoltak a munkafegyelem megszilárdításáért. Egyesek üzemekben még lényegesen vannak hibák ezen a téren, különösen ami az igazolatlan mulasztást illeti. Az újlaki téglagyárban 52 mulasztó volt a Gázgyárban 3. Emelkedett a késönjövők számals, a Faosavargyárban májusban 38- an késtek el, a Csillaghegyi Lenárugyárban 102-en. Ha megnézzük egyes üzemeinkben az álló órákat, láthatjuk, hogy nagyon megluövekedett. Pl. a Goldbergergyárban 1201, Csillaghegyi Lenárugyárban 3925 óra kiesés volt májusban. Ezek a kérdések alapvető hibák, a válslalatvezetés, a műszaki vezetők alapi ^ vető fontosságait tárják fel. Nem követelik meg a műszaki vezetőktők a vállalatvezetők, hogy keményen, szilárdan álljanak ki. A művezetők gerinctelenek, elnézik s késönjövőket, "én nem bántlak téged, te se bánts engem" ezzel érvelnek. A művezetők mind több és több aláirást adnak ki, hogy igazolják a ool. ozók távolma raaását. Nyilván ez nem csak szervezeti hiba, hanem a politikai munka rendkívül gyenge. A pártszervezetek nem haroolnak kellően és a vállalatvezetők sem. Mechanikusan végzik ezt a munkát, politikailag nem uagyarázzák meg, hogy ezt a kört nem szabad kialakítani. Az eddiginél keményebb kézzel kell rendet teremteni,az elvtársak keményebben harcoljanak a munkafegyelem hiányosságainak felszámolásáért. Az árutermelés kérdést szeretném megemlíteni. Komoly hiba van a szakszervezetek munkájában is* A pártszervezetek foglalkozzanak a szakszervezetekkel, segítsék őket munkájukban, nem segítik a pártszervezetek a szakszervezet mozgósításit, nem hívják össze az aktívákat, hogy a szervezetek mit, hogyan segítsenek. Azokban sz üzemekben, ahol megvan választva a szakszervezet, ott nincs gozdája a roi sz szervezésnek. A pártszervezetek rázzák fel a szakszervezeteket, tanítsák meg, hogyan csinálják fokozatosan a munkaverseny megszerzését, ebben a politikai munka gyengesé' ge mutatkozik meg. A másik old-Ion pedig, ha megnézzük a pártszervezet agitációs munkáját, megállapíthatjuk, hogy általában sablonos. Számoltassák be áz elvtársak az aktívákét, adjanak ne-I */# I 4. _____ r ■ ■.......' 1 1 - • • r' *' --... 1 .■ ■ - i i ■■■ . » . . ■ ■■ 4. . ■■ .. -mv.-r m .---~ ... - - ..... . v .-_
