Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1955-01-07 - 1955-06-17
r . ~i nagy liberalizmus volt. Most annalc is meg van az előfeltétele, hogy ezt felszámoljuk, különösen most, amikor a Párt c. anyag lesz megtárgyalva. Ami a gazdasági vonalát illeti, máris szorítják a gazdasági vezetőket, hogy teremtsenek rendet. Meg kell állapítani azt is, hogy a K.V. határozata csalás volt aa ellenségre. A különböző ellenséges elemek most meghúzzak magukat és igyekeznek bizonyságot tenni, hogy ők jó emberek. Az elvtársakat dicséret illeti az aktiva értekezletek előkészítéséért és megtartásáért és azért, hogy igyekeztek a K.V. határozatát ismertetni. De hiba lenne, ha úgy gondoljuk, hogy most mar minden meg van oldva, mindent megértenek dolgozóink, párttagjaink. A K.V. határozatát most még csak a funkciónáriusok ártik meg és azt itt jelenlévő elv társak. A határozatot az aktivisták jelentős része is érti. De nem minden párttag éri még meg. Sokan nem járnák pár toktat ásr a, nem tanulmányozzák a kongresszus anyagát. Nem olyan egyszerű kérdés ez, hogy minden párttag rövid időn belül megértse ezt a határozatot és jelentősógét. Két nagyüzemünk taggyűlésén vett részt, ahol ictac feltette azt a kérdést,, hogy ki olvasta el a határozatot, ami a Szabad Népben megjelent. A uajogyár egyik alapszervében, ahol kb. 55 fő volt jelen, 22 párttag emelte fel a kezét. A Goldbergergyár egyik taggyűlésén 5-6 párttag volt az, aki elolvasta a határozatot. De még az is előfordul, hogy a vezetők közül sem olvasta el mindenki. Nincs tisztázva a jobboldali elhajlás, az opprtunizmus, ezért vetnek fel olyan kérdéseket, hogy miért bízta meg a K.V. Nagy Imrét ilyen nagy feladattal, vagy ha már megbízta, miért nem figyeltek fel előbb erre a hibára, amit most már észrevették. Vagy pl. azt a kérdést teszik fel, ho^y miért hozta a K.V. a júniusi határozatot, ha ez lett belőle. Nem látják azt, hog)7 a határozat helyes, csak helytelen irányba tértünk el tőle. Elfeledkeznek arról, hogy a Szovjetunió is évtizedekig harcolt a jobboldali elhajlások, és más oportunista megnyilvánulások ellen. Mennyit kellett a trockisták ellen harcolni. A pártban a munkásmozgalom általános tapasztalatai alapján megy a mun„ ka. Ha valaki ragaszkodik a nézetéhez, de belátja később, hogy ez helytelen, és igyekszik a munkásosztály érdekének megfelelően végezni feladatát, még továbbra is végezhet jó munkát. Mostanában a munkás-paraszt szövetség kérdése bizonyos részben háttérbe szorult, úgy a taggyűlésen, mint más értekezleteken. Félő, ha nem magyarázzuk meg ennek fontosságát, a munkások körében parasztellenes hangulat lesz. A párt és gazdasági vezetők kapcsolataiban valóban sok hiba történt az utóbbi időben, a párt lebecsülésének kérdésében. De vigyázni kell, hogy ne essünk túlzásba. A gazdasági vezetőknek a lebecsülése nagy hiba lenne. A párt szerepe nem abban van^ hogy ki az első ember az üzemben. A gazdasági vezetésért,termelésért a vállalat vezető az első ember. A párt politikájának ismertetéséért, és azért, hogy az üzem összes dolgozói a gazdasági feladatok végrehajtásáért harcoljanak, azért a párttitkár az első ember. A párt úgy tudja tekintélyét megszerezni, ha figyelemmel kiséri a termelés menetét, és javaslatokkal segiti munkájukat. A pártcsoportbizalmiakat bízzák meg feladatokkal, hogy a párttagokkal megértessék a határozatokat és annalc jelentőségét. Beszéljék meg a pártcsoport értekezlet é3 a népnevelőertekezleten is a feladatokat. Ezeknek a kérdéseknek a megmagyarázása kell most, hogy központi feladat legyen, hogy úgy a párttagok, mint a pártonkivüliek megértsék a K.V. határozatát. i ío
