Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1954-01-08 - 1954-12-03
' ; | 1 -4- l”*i V* rá \ss;;' 1 E kérdéseket meg kell magyaráznunk a dolgozóknak annál fs Inkább, mert a berlini tárgyalások Idején sokan úgy vélekedtek, hogy hiába minden erőfeszítés az amerikaiak nem akarnak mogegyeznl és Így nem is lesz megegye ós. Heg kell mondani, hogy az amerikaiak most sem akartak megí«egyez[ ni és , hogy Bedell-Schmith gyomorfajdalmai miatt el is hagyta egy pár-I szór a tárgyalást, hogy nem fogadták el az értekezlet záróközle mony ét i sem, mégis sikerült a megegyezés# Az ilyen álláspont - a béke erőinek lebecsüléséhez vezet - passzivitásra, az eseményekbe való belenyugvásra nevel és hátráltatja a béko erőinek haroát. | ; A genfi tárgyalások sikerét úgy kall magyaráznunk, hogy az növelje a dolgozók önbizalmát, hogy megértsék; az egyszerű emberek millióinak tevékenységén, harcosságán múlik a béko fentartása. Uffy kell magyarázni, f hogy megértsék saját feladataikat, a béke megőrzéséért való harcban -itt Magyarországon, ahol ez a haro összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között folyik mint pl. Franciaországban, nem is beszélve a fegyveres harcról, mely Vietnámban folyt. Már az elmúlt heten, valamint tagnap és ma is voltak röflgyül ések, ahol ezekről a kérdésekről volt szó* A röpgyülés befejeztéve1 azonban nem szabad levenni a napirendről ezt a kérdést. A taggyűléseken, pártnapokon ha rövidjn is - de beszélni beli róla, elsősorban a vezetőkkel, a politikailag képzett elvtársakkal kell boszélni, hogy ezek a többeknek megmagyarázzák* A politikai felvilágosító munkában - de az e -ész párt és gazdasági vezető munkában nagy erővel, kell foglalkozni az augusztus 20-*> méltó megünneplésével. Mi a helyzet elvtársak ? Az Alkotmány 5-ik évfordulójának megünneplése nincs a figyelem középpontjában. Az árvízveszély elhárítása elvonta a figyelmet erről a nagy feladatról. Az árvízveszély igen komoly próbára tette egész népünket, különösen a veszélyeztetett területen, de az egész országba! ia* Az elvtársak tudják, hogy mintegy 68.000 hold mezőgazdaságilag müveit terület került vizalá, sok ház összed"lt, kisebb értékek odavesztek* Hogy emberéletben nem esett kár, hogy az olöntött területekről _ az állatokat, bútorokat és más értékeket sikerült megmenteni ez annak kö^ szűnhető, hogy a veszély ódáiban államunk minden eszbözzel - anyagi és emberi erővel sltetett a veszélyeztetett terület lakosainak segítésére. Tudjuk, nogy mielőtt hozzánk ért volna a viz, nagy területeket öntött el Ausztriában, Bajorországban, s azt is tudjuk, hogy e területek lakossága a kormánytól jóformán semmilyen segítséget nem kapott, hogy ember életek pusztultak el - kisemberek Ö3szegyűjtött értékei vesztek oda, s nem gondoskodik róluk az árvíz után senki sem* Hálunk már az árvíz ideje alatt megmozdult az ország, megadtunk minden segítséget, a ahogy a közvetlen veszély órái elmúltak - hatalmos mozgalom indult mog, segiteni az árvízkárosultakon, mielőbb helyrehozni a kárt. Mindez a mi társadalmi rendszerünk fölényét mutatja - a kapitalista társadalmi rend felett. A mi kar '.Hetünk is veszélyeztetett terület volt, s üzemeink dolgozó egyembarrként álltak talpra, hordták a földet, építették, erősi'ették a gátakat. A Rámái fürdőtől északra és délre 1.2ooo m hosszúságban építettünk uj gátakat, több kilómétoren megerősítettük a régieket. Engedj k meg az elvtársak, hogy a ker-i Párt V.B. nevében kösz önét ot mondjak mindazoknak az elvtársaknak, párttagbknak és pártonkivüli dolgozóknak, akik a veszély idején éjjal-óq-ppal dolgoztak a gátakon. Különösen jó munkát végeztek a Szállitóbe "endezése kégyára dolgozói sé vezetői - élükön Virult elvtárssal, az Újlaki Téglagyár, a Bécsi úti Téglagyár, a Mechanikai Mérőmüs ze re k-gyára, a Goldberger, Pamut kikészítő, Buda-1 . ^ 'si ..............................LU m ám t ’ r~— --------------------~w — -----■— -------—.—_— . ___ ___________ _ 8HHI
