Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1953-07-09 - 1953-12-29
ggMMM*wsmm te “I Matuaek elviá9is Központi Vezetőségtől. Ked’es Elvtársak: a Központi Vezetőség Junius 27-28-án ülésezett. Azen az ülésen értékelte az ország gazdasági és politikai helyzetét, és határozatot hozott a gazdaság megváltoztatására. Mi tette ezt a változtatást szükségessé?- Szükségessé tatte az, hogy tervünk nem felelt meg mindenben a követelményeknek. Sokosetben a tervünk túlfeszített volt. Nem néztük az ország objektív nehézségeit, osak azt néztük, hogy 5 ev alatt az országot a vas és acél országává kell fejleszteni. Magyarországra kel1, ha Is, hogy vas és acél országa legyen, de nem fontos ezt öt év alatt elérni. Természetes, hogy ahol jó szén van mint Pl. Komlón fel kell építeni a# bányászvárost, de meg kell nézni, hogy hány év alatt épüljön fel. Nem arról van szó, hogy a vas és acél termelés megakadjon, és ezzel egyidejűleg a nehézipar fejlesztése, hanem azt kell megnézni, hogy ez milyen ütemben haladjon. Hogy a gazdasági körülményeket nem vettük figyelembe oda vezetet, hogy mindenáron csak azon voltunk hogy a tulfesztett tervet teljesítsük, és a dolgozókat nem felvilágosító, meggyőző munkával lelkesítettük a terv teljesítésre hanem különböző büntetéseket szabtunk ki.rájuk. Hazánkban sok büntetések voltak. sok vort, akit rendőrség, bíróság büntetett és még több akit pénzbüntetéssel sújtottak. Ha ez Így megy tövább az következett volna be, hogy a dolgozóknak nagy része büntetett előéletű lett volna. Ez a nagyarányú büntetés a munkásosztály körében helytelen volt, akkor amikor a dolgozók államában élnek. Mint Pl. falun Is pótbeadásokat vetettek ki azokra a dolgoz# parasztokra, akik becsülettel teljesítették beadási kötelezettségűket. Vagy nézzük mgg a kuláklistát. Sokszor a kuláklistára vették a középparásztokat és az igazi kulákokat pedig nem vették kuláklistára. Ez részben egy szövetséget jelentette a kulák és középparasztság között. De utóbb ezzel a kulák listával a kulákok likvidálásához jutottunk volna. A mezőgazdaságban Is kialakult a túlzott adminisztiutiv munka, és ez nagyon helytelen volt, mert mindent adminisztratív szempontból néztek, és nem a parasztság jobblétét. ta-- Vggy nézzük meg a terv mindenáron való teljesítése hova vezetett. Ez azt vonta maga után, hogy a nehézipar fejlesztésére Irán©/ltot tünk minden erőt, ugyanakkor a dolgozók életszinvoaala az utóbbi Időben visszaesett. Ha igy megy tovább a nehézipar fejlesztése az előirányzott 5o %.-os életszínvonal emelkedését nem tudjuk biztosítani. Vagy a kisiparosok kérdését ha megnézzük. Vidéken nem volt fodrász, kovács, vagy cipész, mert vidékről az iparosítás a kisipart felszippantotta. így vidéken ezen a területen Is sok problémája volt a dolgozó parasztoknak. Ezáltal csökkent a tömegek kapcsolata a párttal. Pedig csak akkor tudjuk építeni a szocializmust, ha a dolgozó tömegek szoros kapcsolatban vannak a kommunistákkal, és közösen építik a szocializmust. Vagy nézzük meg milyen volt a párt szerepe a termelésben, ezzel kapcsolatban Rákosi elvtárssal kapcsolatban felmerült problémákat is nézzük meg. Tudjuk azt, hogy a terv teljesítésében eddig mindig a kommunistáknak kellel támaszkodni, és ez ezután is Így lesz. De mo3tánába a párt kezdett már adminisztratív jellegű lenni. Az üzemekben nem a vállalatvezető intézkedett ha valami probléma felvetődött, hanem a párttltkár. Ahelyett, hogy a párttagok, és aktívák politikai felvilágosító munkát végeztek volna, Intézkedő szervekké váltak. Ezért Is vált szükségessé, hogy a párt külön váljon a kormánytól és a párt és állam vezet'sót e1 határoljuk. mert ezáltal a párt megerősödik.5 így a párt egy fejjel magasabban lót ja a dolgokat és az államvezetést is jobban látja. t */• | __ A ó _____ ” ~ ' T" ' ' i _ ____
