Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1950-01-02 - 1950-07-28
p- ' —-1 £ . gyakorlása tehát a vállalatvezető és a vállalati üplgozók kapcsolata szempontjából éppen olyan előnyös hatású, mint amennyire elengedhetetlen • “ feltétele a szocialista épités további sikereinek. A vállalatvezető jogkörének kiszélesít ésével felmerülő másik veszély abban van, hogy a vállalatvezetők egy része esetleg túlságos szigorúsággal fogja igénybevenni a megtorlás eszközeit. Apróbb hibákra, mulasztásokra mindjárt a legsúlyosabb feg./elmi büntetésekkel fog válaszolni. Felmerülhet ezzel kapcsolatban az a veszély, hogy a vállalatvezető a vállalatban kialakult csoportok, klikkek befolyása alá kerül, s fegyelmi jogkörét szűk csoportérdekek irányítása alatt, személyi rokonszenvek vagy ellenszenvek hatására fogja gyakorolni. Az ilyen eljárás az öntudatos dolgozókban ugyanolyan visszatetszést fog kiváltani, mint a munkafegyelem kérdésének elhanyagolása. A fegyelmi jog gyakorlásának tulajtása vagy e jog visszaélésszerű gyakorlása arra vezet, hogy a dolgozók terhelési lendülete megtörik, a termelékenység emelkedése megáll, s a szocializmus ügye sérelmet szenved. Számolná lehet azzal, hogy az osztályellenség különösen ezt a második vészé!#; igyekszik majd kihasználni, s törekedni fog arra, hogy a fegyelmi jog gyakorlásának tulhajtásával a vállalatvezető iránt, s rajta keresztül a népi demokrácia állama iránt ellenszenvet keltsen, A fegyelmi '-ra szabályzat alkalmazásának döntő kérdése az, hogy a vállalatvezetők a fegyelmi jogkör gyakorlásában minőkét káros eredményre vezető eljárástól tartózkodjanak. Fegyelmi jogkörüket úgy gyalaaorolják, hogy valóban szolgálják ezzel a fegyelmi szabályzat célját: a munkafegyelem megszilárditá- ^ sát és ezúton 1 munkatermelékenység emelését. A fegyelmi szabályzat 5. §-ának /2/ bekezdése szerint maga a vállalatvezető állapítja meg:, hogy i fegyelmi jogkörét milyen mértékben kívánja a vállalat egyéb vezető alkalmazottjai utján gyakorolni. A fegyelmi jogkörnek ilyen megosztása kérdésében a vállalatvezetők a következő irányelvet kövessék:Ha a vállalatban a fegyelmi ügyek száma nem túlságosan nagy, és azoknak közvetlen ellátása nem eredményezi a vállalatvezető túlságos megterhelését, a fegyelmi jogkört -különösen^eleinte- egyedül a vállalatvezető gyákaorolja.Mindenképpen a vállalatvezető járjon el a vállalat vezető alkalmazottainak /gyárigazgatók,főoszt.vezetők,oszt.vezetők,mérnökök,műszakiak stb. ügyeiben. Ha a fegyelmi ügyek száma miatt a fegyelmi jogkörnek egyedül való ellátása a vállalatvezető túlságos megterhelését jelentené, a vállalatvezető elsősorban vizsgálóbiztos, illetőleg vizsgálóbizottság kijelölésével gondoskodjék .. -a fegyelmi ügyek olyan előkészítéséről, hogy személyesen csak a végső döntésben kelljen résztvennie. A vizsgálóbizottságban vegyen részt a sze mélyzeti osztály képviselője is. Ha a fegyelmi ügyek megfelelő ellátása ^ a 3. pontban emlitett utón sem biztosítható, a vállalatvzető kijelelheti azokat a többi vezető alkalmazottakat, akik a vállalati aolgozók egy-egy körére vonatkozólag a vállalatvezető nevében és megbízásából a váll.vez. fegyelmi jogkörét gyakorolják. A fegyelmi jogkör ilyen megosztásánál irányelvül szolgáljon az, hogy a fegyelmi jogkör gyfckorlsására kijelelt személyek száma ne legyen nagy, továbbá, hogy a vállalatvezető olyan személyeket jelöljöh ki a fegyelmi jogkör gyakorlására, akik egyébként is a vállalat valamely önálló részének vezetésében vesznek részt /pl. a vállalatvezető helyettese, egy-egy üzemi egység vezetője, főosztályvezető vagy helyettesük stb./ A vállalatvezető a döntés jogát egy-egy fegyelmi ügyben magához vonhatja az esetben is, ha a korábbi kijelölés értelmében a fegyelmi eljárás alá vont alkalmazott ügyében valamelyik kijelölt személy is jogosult volna eljárni. A vállalatvezető továbbá olyan belső utasítást is acihat a fegyelmi jogkör gyakorlására kijelölt töbDi vezetőknek, hogy bizonyos büntetéseket /pl. elbocsátás/ csak a válialatvzezető előzetes hozzájárulása alapján szabhatnak ki. Ha a vállalat több, fülurajzilag egymástól távoleső telepből vagy üzemből áll, a vállalatvezető a fegyelmi jogkor gyakorlására ■ telepvezetőt vagy üzemvezetőt jelölheti ki. A kijelölt személyeknek Írásbeli felhatalmazást kell drii arr, hogy a váll. vzető fegyelmi jogkörét az alkalmazottak bizonyos körére vonatkozólag gyakorolják, A felhatalmazásban pontosan meg kell szabni azoknak az alkalmazottaknak a körét, akikre a kijelölt személy jogköre kiterjed. A felhatalmazást alkalmas módon /pl. falitáblái stb./ nyilva.nosságra kall hozni. /jCf ■ ■ —-—fi - --á! - - á'iri"fiifin,-,ra-,i?'i' r'i/üi; !■ ii' "fi*1
