Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1950-01-02 - 1950-07-28
r— jelentős része keményen kiáll és harcol a normák helyességéért, áe sok esetben & dolgozók megfenyegetik ós ami még sajnősebb, hogy funkcionáriusaink sem lépnek fel a normacsalások ellen. A norma megáilop itását akadályozza ®z 3 körülmény is, hogv a oolgozó vigyáz a kiugróéra, nehogy megnézzék a normáját /téglagyár/. Ez nem jelenti azt, hogy uinoenütt rossz a norma, vagy csalóra, vsn, de foglalkozni kell végre ezzel a kérdéssel. Ebben a kérdésben támaszkodni kell a col 'ozokszéles tömegeire, az öntudatos munkásokra, akiket bánt az a körülmény, hogy ok becsületes noruáyal jó munkát kifejtve kevesebbet keresnek, mint az, aki csal és sok selejtét gy'rt. Alá kell huzni azt, hogy nem kcpypúnyt kell indítani a- norma ír ellen, hogy egy ideig erősen a norma terén fennálló hiányosságok leküzdésére vesszük az irányt. Feladatunk: 1 állandóan fellépni a normacsalók, á lazaság ellen, helyre kall állítani a terén a fegyelmet, mag kall védeni a becsületes normásokat. Olyan nevelő munkát kell folytatni, hogy titkáraink lássák a feladataikat, ne kirakat politikát, megalkuvást vigyenek munkájukba. A krpan belüli munkanélküliség lényegesen összefügg ezzel a kérdéssel. A Párt régen látja, hogy nincs minden oolgoáó munkaideje 100 $-b an kihasználva, A sztahanovmozgaloia és a műn - lóverseny kifejlődése erre még élesebben rávilágít. Az a tény, hogy gyáron belüli munkanélküli ség Fennáll, sok helyen /-v gátolja a sztahanov mozgalom, a verseny,mozgalom kiszélesítését, mert a dolgozók az ellenség munkáján keresztül úgyszólván félnek azt továbbfejleszteni, nehogy "munkanélkülivé" v-álljanak. Ez a jelenség tapasztalható nálunk is főleg a textiliparban, ahol a nyersanyag túlnyomó részben külföldi és arra utal, hogy a textiliparban nem főcél a Tervhivatal által kidolgozott terv tulteljesit;se,'hanem a minőség kérdése a fő cél, mivel az áru exportra készül, A belső munkanélküliség a textiliparban, a nehéziparban de még döntőbben az építőiparban mutatkozik meg. A kérdés megoldásét urv kell nézni, hogy sr munkaverseny növeli a munkaerő szükségletet, csak nem meg v az eg-'szerre minden iparban, hanem fokozatosan. Természetesen nera arról van szó, hog-' most nagy jurxx mérvű elbocsátások legyenek, .hanem a problémák megoldását a termelés emelése fogja biztosítani. A gépkihasználás sem olyan mérvű, amilyennek lennie kellene és ami gazdaságos volna. A nyersanyag kérdésével kapcsolatban még túlsók nyersanyagot használunk fel, oai helyes akkor, ha kész áru lesz belőle, de nálunk a sok anyag felhasználását az teszi < indokolttá, hogy sok a selejt, sok a hűl la o ék. A minőségi termelés kérdése gyenge ront még a murikban ás nem'jutalmazzuk a minőségi munkát. Bök esetben kifizetik a selejtet. A selejt kérdésében sok esetben felmerülhet a tuoatos szabotálás, az ellenség keze. Baj van továbbá a munkafegyelemmel, pld. a textilüzemekben egy egy műszakból 10-15#-a hiányzik a dolgozóknak. A termelési % jó, de ugyanakkor drága az áru, a kifizetett munkabér és a termelt áru értéke nem egyforma, nem egyenletes arányban nő. ea tükrözi vissza a korszerűsít©sokat. feladataink a gátló körülmények leküzdésére: mindent meg kell tenni a termelékenység emelése érdekében a bérezés terén, a versenyt ót kell állítani, úgy kell megszervezni, hogy a követelményt szolgálja, vasfegyelem, a minőségi munka megjavítása, takarékosság az anyaggal, ügyel ni kell a helyes gépkihasználásra, tisztaságot és rendet kell teremteni és megszüntetni azt, ami lazaságot hoz magával, a termelésre kihat, aminek megszüntetése lehetségessé teszi eg-' sor uj rejtett tártaié* felszínre hozását. Hozz írazólások.^Ba jmóczi: a darabbére zés a Fehérítőben már megy, de ez n.->i volt elég[ • y _____________________
