Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1950-01-02 - 1950-07-28
r " WHFT'-nft n Jegyzőkönyv. . Y Felvéve 1950, február hó 27,-én M.D.P.XII.kér.Korona tér 2. szám alatt megtartott üzemi titkári értekezleten. Jelen vannak: Gogólyák Gusztáv, Tóbiás Mihályné, Neszveda József elvtársak és a mellékelt jelenléti ivet aláírók, valamint az első napirendi pontnál az üzemi ü.b. titkárok, Neszveda elvtárs üdvözli a jelenlevőket és ismerteti a napirendi pontokat: 1,/ A Párt ás a szakszervezet viszonya az üzemekben Tőbiásnó V, , 2./ Titkári beszámoló Gogolyák Bejelentések, ■“*" Tóbiás elvtársnő: megváltozott a szakszervezet szerepe a felszabadulás ^ után a proletár diktatúra korszakában és ezfcket a feladatokat foglalja Pártunk két vezetőségi ülésének határozata megába, A Nagy Októberi Forradalom után az Orosz Bolsevik Pártra várt a feladat, a szakszervezetek feladatainak meghatározása a szocializmusban a proletár diktatúrában. Röviden az alábbi pontokban határozta meg a Bolsevik! Párt a, szakszerve?et feladatát. A szakszervezet viszonya a dolgozók államához és szerepe a gazdasági harcokban, a szakszervezet szerepe a termelésben, viszonya a munkásosztály pártjához és az államhoz, a szakszervezet köteles égé a szocialista nevelő munka terén, Ézeksnek a feladatoknak részbeni. elvégzését tárja elénk a Központi Vezetőség határozata és a hiányokat, mely fennáll a szakszervezet munkájában. A jelenségek, mely a szindikalizmuat, a Párttól való elszakadást mutatja. Meg kell mondanom, hogy ezek^a jelenségek-bár először a K.V. határozatát úgy értékeltem, hogy nálunk nem található- mégis _ugy területi, mint üzemi viszonylatban megvannak ezek-a* hibák. Üzemi viszonylatban pl. Gázgyár, Hajógyár, ahol az üzemi bizottság a Párttól függetlenül akar egyes feladatokat ” megoldani /pl. élmunká kitüntetés/ vagy Guttmann, Pamutipar, ahol a " Párt veszi át a feladatot, aprólékos munkák elvégzését, de a terület szakszervezeti munkában is megtalálható a azindikalista jelenség,^ mikor magam is nem figyeltem máa szakszervezeti vezetőség munkáját sőt saját munkánkat is úgy értékeltem, hogy a textileseknek jó a munkájuk, mert hisz jobban megy mint a többi szakszervezetnek. Hiba, hogy az egyéni verseny bizonyos csökkenést is mutat, ugyanekkor területünkhöz tartozó textilüzemekben januárban 2.711, februárban 2,169 az egyéni versenyzők száma. Bár fejlődött a versenymozgalom a brigádok szervezésénél de ez nem kielégítő. ^liteő'telÁljuk a szindikalista jelenséget a szervezési munkánk egyéb területén is, pld. ,a tagság kérdésének mechanikus megoldása, a hangsúly a tagdij be-1 szedesen van a nevelő, felvilágosító munka helyett, A fenti hibák , kiküszöbölését úgy látom, ha magam is a textllszakszervezeten túlmenően tályókoztatom magamat és segítek a többi szakszervezetek munkájában, átbeszélve velük a feladatokat. Az üzemi bizottságiknál megvalósítjuk ós megértetjük, hogy munkájuk akk°r lesz jobb ha azt mindenkor a Párt-szervezet politikailag alátámasztja és ha mindenkor a vezetőségi ülésen a termelés kérdésé állandó napiröncLi pontként szerepel. Nem szabad megtörténni, hogy okokra való hivatkozással lemaradjanak az üzemek a terv teljesítése terén, mint a Goldberger januárban 66%-os kiszállítási teljesítéssel. Fel kell merni a szindikalista jelleget a nők és ifik kérdésében is ás viszonyukat a versenyhez. A szindikalista jelleget akkor tudjuk kiküszöbölni, ha pl, a fejlődés kérdésénél konkrétan megnézzük a szakszervezeti vt tagok viszonyát ia a termeléshez. Persze a fenti hibákon kivül Í r~Y~ —
