Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.98.a/3)
1954-10-14
i - ~i romlik a hosszú utazás alatt. , „ „ , Ha az állami kereskedelem el tudja érni azt, hogy ő is megfelelő minőségű és mennyiségű árut tud piacra hozni, akkor teljes mértékben szabályozni tudja a magánkereskedelem árait, illetve nem adhatják sokkal drágábban áruikat, mint az állami szektor. Az elvtársak felhozták a panaszkönyvekbe való bejegyzések- ezeknek kivizsgálását- valamint a panaszosnak megfelelő megválaszolásának kérdését - és itt nem ért egyet egészen Horváth elvtárssal, mert a dolgozók általában nem azért panaszkodnak, hogy panaszkodjanak, hanem a panaszok mögött mindig van valami. Amit Horváth elvtárs felvetett, /tejhamisitassal kapcsolatban, hogy az illető asszony, aki a panaszt tette, már sok helyen csinált felesleges botrányt, és ntár„a környék asszonyai is ismerik ebben a tekintetben/ ez nem jellemző a panaszokra. Felvetették az e^vtársak, hogy nincs elég női fehérnemű /(kötöttholrai/ gyermekzokni stb/ mert az üzemek nem teljesitik tervüket. Ezt agitációnkban igen jól lehet érvényesíteni, mert ha bemegy egy dolgozó az üzletbe és nem kap bizonyos árut, el lehet neki mondani, hogy azért niqcs, ímert ahól a xxxátx vásárlók dolgoznak, nem teljesítették tervüket. Polgár elvtársnő felvetette, hogy magas a tervük* Itt meg kell mondani, hogy a mi kereskedelmünkben nem folyik "eladás" Ha azelőtt az ember bementi egy üzletbe - nyakkendőt akart vásárolni - nem kapott, azonban mégis egy zoknival jött ki.' Tehát ha nem kapott ezt, kínáltak neki mást. Persze nem volna helyes, ha itt is teljes egészében igy adnánk el, azonban hiba, hogy nem kínáljak azokat a dolgokat, amik készletben vannak. Exportkérdésről* Agitációnkban olyan formán tudjuk felhozni ezt a fontos Kérdést: !logy pxd. a dolgozók hiányolják azt, hogy nincs tűzifa. Nekünk importálni kell fát, mert saját erdőgazdaságunk nem tudja fedezni a megfelelő mennyiséget. Azonban fát behozni csak úgy tudunk, ha exportálunk is. Es itt az a fontos, hogy üzemeink teljesítsék exportkötelezetaségüket, éppen a fenti példák tanulságul véve. A pamutkikészitő pld*töbTp millió Pt. értékű export áruval adós. Ha ezt teljesítette volna, ugyanennyi értékű fát tudtunk volna importálni. Tóbiás elvtársnő hozzászólásával egyetért* Nem elégedhetünk meg a számok eredményeivel, mert dacára annak, hogy az idén jóval több tüzelőt adtunk kerületünk dolgozóinak, mint tavaty, azonban ez még mindig nem azt jelenti, hogy a szükségletek ki vannak elégítve. Zsirkérdésről: a nehézségek, ami most a zsírral kapcsolatban fennállnak, még ugyan nem okozott pánikot, azonban minden előfeltétele meg van hozza. Bemegy zsirt vásárolni^ nem kap csak egy fél kilót, már meg van ijedve, hogy nem lesz zsir és osszejárja a környék összes üzletét zsírért. Komolyan fel kell készülnünk arra, hogy ez a probléma november végéig fenn fog állni, amig a hizófc vágása meg nem kezdődik. Persze, most neqi volna helyes, ha nekikezdenénk a sertések levágásának, hogy a zsirellatás visszazökkenjen a régi kerékvágásba - mert ezek a sertések csak november vége felé fogják a megfelelő súlyt elérni. Tehát kereskedelmünk bérén komoly feladatok vannak. Szükségesnek tartja hogy a Tanács kereskedelmi osztálya e^y osztály értekezlet teretén belül beszéljék át alaposan az osztály munkáját, a hiányosságokat, ós a feladatokat. A kerület kereskedelme igen nagy feladatok előtt áll*’ Politikailag ós gazdaságilag meg kell magyarázni az ott dolgozókkal feladataikat. Ki kell épiteni a Tanács kereskedelmi osztálya ós a dolgozók közötti kap\ © , < & m H fr ©te S
