Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.98.a/3)

1954-09-02

Ír 8" ti

i III ker-i Tanács V.B. j / 9 n -} Budapest* 1954; augusztus 22.

L Népművelési Osztály. • > '

1 : ^P

I / ! ufy'

I Kerületünk kulturális helyzete és legfontosabb feladataink.

I Bs&a«BHBss»esaeB3«sass«VráBBacsss«sQCBB;sscs = = 3sss:3as = ss = sss£S3

I Pártunk Központi Vezetőségének 1953* júniusi határozata, valamint

I Pártunk III, Kongresszusa megszabjál: feladatainl:at. Darvas elvtárs a

kövotkozöképpcn foglalja össze a kulturmunka jelentőségét: " Ha a követl kező idők egyik legdöntőbb feladata a dolgozó tömegekkel való kapcsolat

I megszilárditása, akkor bizonyos, hogy ebben a kulturális munkára is nagy

I feladat vár és nagy felelőség hárul.M Az uj szakaszban tehát fokozottabb

I mértékben kerül előtérbe a szocializmus gazdasági alaptörvényének órvé-I nycsitésc, a dolgozók anyagi, művelődési, kulturális és szociális igé-I nycinok kiclégitésc. A fentiekkel kapcsolatban fontos feladat hárul a

„népművelési osztály, valamint az osztályhoz tartozó intézmények dolgozóira.

I A megnövekedett feladatok megkövetelik a népművelési apparátus

| megerősítését, a kulturális célkitűzések megvalósítását, E téren van ja-I vulás, az egyes üzemekben a kulturfclclősi, valamint a kultúrotthon igaz-I gatói teendőket már hosszabb idő óta végzik a beállított elvtársak.

I Például a Csillcghcgyi Lonárugyár, Goldbcrgrrgyár, Gázgyár, Textilfestőgyárban, Non kiclcgitő a helyzet a Pamutklkészitőgy árban, itt csal: papiron I van kulturfelelős, A kerületi Tanács népművelési apparátusa két állandó

I főfoglalkozású, egy időszaki dolgozóval és három szakfelelőssel erősödött,

I _ A kormány pro gr an előtti időben kerületünk kulturális mainká jóban is

I >zok a hiányosságok voltak tapasztalhatók, amelyek országos viszonylatban

I megmutatkoztak. Az üzeni ós törnegszervezeti kulturális munkában nem volt

I központi kérdés a dolgozók kulturális igényeinek maximális kié légitósc.

I Ez a főcél még ma-sem érvényesül, száz-százalékoson, de azóta történtek

I komoly változások.

I Azelőtt az üzemi kulturmunkára jellemző volt, hogy , rendszertelen

volt, többnyire nunkaterv és programm nélkül és a tömegek igényeinek fi- I gyclcmbevétele nélkül. Hátráltatta a kulturmunkát még az a tény is, hogy

I a kulturális alap az üzemek tervtőljesitéséhez volt kötve - Ennek követ-I keztében r.agyor sok csoport szakoktatóját cl kellett küldeni, a csoportok

| vezetésót dillctáns oktatók vezették, minek következtéd :n az öntevékeny

I művészeti csoportok művészi szinvonala még jobban leromlott. Példa erre

| ZA ,