Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.98.a/3)
1950-11-10
r n Szervezet t népnevelő munkát nem igyekeztek folytatni. Az üzemi Pártbi zott ság ágit. prop. felelőse nem fogta, össze rendszeresen a műhely népnevelők felelőseit, aminek következtében a kerületből kapott szempontok nem jutottal: le a mühelynépneveleo felelőseihez, a népnevelőkhöz és ezen keresztül a dolgozókhoz. A népnevelők nem voltai: be/osztva és nem lett át pékéivé veiül: hogy kivel milyen irányban foglalkozzék, "em folyt rends^eaNfs amtációs felvilágosító munka. Ennek bizonyiték^ hogy az öntödei a^e^s/eriy;., a?pt .prop.titkára még ezidáig egyszer sem osztotta ki a népnevelőkn^:/$ftpi<5>írossurákat• Kifizette saját zsebéből, eldugta az anyagot • Levált ás át Hafófcöbjp izberi kór ték,azonban ezideig nem történt meg. Az üzemi P rtbizottsaYegyő óv alatt ,e egyetlen egyszer sem tűzte napirendre .z agitációs munka meg^amtásának kérdését. Ilyen formán nem véletlen az., hogy a két kampány ideje rólatt,a Hajó gyári népnevelő munka volt kerületünkben a leggyöngébb,annak dacára, hogy már történt bizonyos fokú javulás. As üzemi Pártbizottság^. nem értékeli elégé a központi veze tőség február lo.-i határozatát a tag és tagjelölt felvétellel kapcsolatbai • A Hajógyárra általában as a jellemző, hogy arra való hivatkozással, hogy dől: 9 fasiszta, a nyilas és igy kevés a becsületes dolgozó,akit fel lehet venni Pártunk soraiba. Pl. az V. hónapban egyetlen egy tag és tagjelölt /felvétel sem történt annal: ellenére, hogy 17 tagjelölt volt előkészítve a aggyülésre. De a taggyűlés határozatképtelensége föl t n erre nem körűit sor. A taggyűlésekre vonatkozólag sokkal több esetben nem tudjál: mozgósít a ni a párttagságot. Hiányzik az éberség a taggyűlés alatt és sok esetbon előfordul, hogy illetésfcelenek vannak jelen a taggyűlésen. Nincsenek kellő időben leértesitve a "árt tagjai a taggyűlésre. Pl* a legutóbbinál a hajókovács mü- 1 hely csal: két nappal a taggyűlés előtt tudta meg, hogy mire készülnek. Ilyen formán nem csoda, hogy ebben a mühelyrészben az ellenség a legaktívabban fejti ki aknamunkáját. Az üzemi 1 árt bizottság ébersége nem kielégítő. <;ollemző, hogy a Szabadságharcos Szövetség helyi titkárának dr, ‘“ogyeri denő volt horthysta katonatisz aki Pálffy mellett a Kossuth akadémia neveleő tisztje volt és később menesztették a demokratikus honvédségtől, ugyanakkor a Pártból is kizárták és a pécsi törvényszék háborús bűncselekménye elkövetése miatt az AVH.-n keresztül letartóztatta. Az üzemi, árt biz ott ság rém ves..i észro,hogy a hajókovács műhelyben frakció van a ártan Délül. Ehhez a frakcióhoz tartóz nak Buda György, Geiger, Wittraann Antal, iiurgul János, Szőcs Sándor,akik illegális gyűléseket tartanak lent a műhelyben. Az ellenségnek a munkája döntőrai megmutatkozik a jobbold li szoc.dem©!:. működ sénól.Pl. az egyik megtartott termelési értekezlet hirdetőplakátját a gépműhelyben letétpték, a kazánkovács mühegyben pedig férédobták, A bérelszámoló vezetője Sutze Istvánné a "érttitkárnak kijelentette, hogy a Párt ne dirigáljon neki.Dicsőikette a régi horthy katonatiszteket, mig a mostaniakra azt mondta, hogy azok nem igazi risztek. A művezetői: javarészében is egmujátkozik az ellenséges magatartás. Az egész művezető kb. 7o©-a öreg DDSG társaság által kinevezett művezetők, pl. Rechorocky Dezső, aki 73 éves és a kazánkovács műhely vezetője, vagy pedig Spárics János 65 éves 1939-ben DDSG-nél műszaki osztály vezető volt, a felszabadulás után MSÓ főnök lett. A művezetők politikai múltjára jellemző, Szabó Vilmos főművezető,aki 1939 óta nyilas párt tagja volt és a felszabadulás után intrenálva lett.Vagy pedig Végh Dezső az asztalos mühe vezetője, akit a kerületi Pártbizottság szigorú megrovásban részesített s a művezetői állásból való leváltását javasolta, ez a mai napig sem történt ne g. Ilyen formán nem véletlen az, hogy ha a terv teljesítésében a termelésben, a szocialista munkaverseny előrehabdásában komoly hiányosságok merülnek fel. így tehát az sem szőrül bővebb magyarázatra, hogy miért késett a darabbér bevezetésének a kérdése.Ez azért történhetett meg véleményünk szerint,mert a ítürezetők körül egy baráti klikk van kialakulva,akiknek a darabbér bevezetése _ nem_ biztosított jogtalan keresetet .Ennél: a baráti klikknak a működését az is bizonyítja, hogy a darabbér bevezetése lo82 munkavállalónál lőtt bevezetve., ebből 2o8-nak növekedett, 111-nél maradt és 763 dolgozónál podig csökkent az alapbér. Ez a véresül: <20és átlagban 13 fillér órabér esést mutat,vagyis 1 — -----------h íw -
