Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.97.a/3)
1956-04-05
r ■ n Mivel a társadalmi tulajdon elleni cpását két részletben kövotto cl, cselekményét ismételt bűntettnek minősítették és 5 hónapi börtönre Ítélték ol. A kegyelmi javaslatnak helyt adva az Elnöki Tanács a büntetést 3oo forintra szállította le, A torzítások felszámolása azonban mutatja e területen is a fejlődést, amely sokkal gyorsabb lehetne, ha a szocialista törvényesség megsértőivel, a bűnözéssel szeriben kialakulna a széleskörű társadalmi védekezés és a bűnözés ellen elsődlegesen nemcsak az adminisztratív szervek harcolnának. Éppen őzért a szocialista törvényesség megválósitásában fontos szorrpc van a dolgozó tömegek ellenőrzésének os kezdeményezésének, A törvénysértések feltárására cs kiküszöbölésére igen sok csotbcn az állampolgárok bo jelentései, baadványni hívták fel a figyelmet. Ilyen példák a mi kerületünkben is voltak. Pl: Bánfi Ernő épitcsz ellen a nála alkalmazott dolgozók hívták fel az ügyészség figyelmét arra, hogy számtalan vidéki dolgozó parasztot csapott t>ef a fcntomlitett építész.Vagy az Ingatlankezelő Vállalattól Benaa Henrik és társait Dridoczky László nevű dolgozó leplezte le. Ugyancsak az Ingatlankezelő Vállalattól Hoidrich öclánct egy Fegyver Lajos nevezető dolgozó leplezte le, Ezok a példák is azt mutatják, hogy a dolgozóknak törvényességünkbe vetett bizalma to megerősödött, bíznak az elkövetett törvénysértések kiküszöbölésében, A fonállá hibák ellenére az utóbbi időben a nünüldözcs torén értünk el eredményeket, amelyet az a tény is mutat, hogy a kerület biztonsága 1955-ben jelentékenyen megjavult. Ehhez hozzájárul az, hogy a rendőrségi szervek munkája nyomán megjavult a bűnözők leleplezésére irányuló nyomozás színvonala. így az 1954. évi 83o ismeretlen bűnözővel szemben 1955-ben 583 bűnözőt non tudott leleplezni a nyomozás, A rablások és a gyilkosságok széna alig őri ol még a lo%-át az 1932-cs ovi adatoknak, amelyek az akkori lényegesen kisebb területű kerületre vonatkoztak. Az 1955. év folyamán csupán 3 esetben indult rablás miatt bűnvádi eljárás és a tetteseket a bíróság ol is itcltc. j Az 1954-os évhez viszonyítva 1955-ben több nint 6o%-kal csökkent a i hatósági közeg elleni cselekmények száma, I | Az előbb említett torzítások a társadalmi tulajdon vedelne során is-az ügyészség hibás nunkáját mutatják. Az év első felében 124 szene iy, I a második fölében pedig 119 szenelyt állított az ügyészség a birót ség ele a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntett miatt. A megvádolt személyek szénának csokknoscvol szemben az özek által | okozott kárösszeg emelkedett, Mig a kevesebb szánban megvádolt személyek leleplezett kártételei 1955-ben mintegy 45o.ooo Ft-ot tesznek ki, cz a kárösszeg 1954-ben mintegy 12olooo ft. volt. A 1 párthatározat szellemében tehát a bűnüldözés ele mindinkább a nagy kárt okozó bűnözök ellen fordul. A társadalmi tulajdonban kelet-’ kozott károk biztosítására a rendőrség és az ügyészség nagy orőfeszi\ tésoket tesz, A keletkezett károk összegének a megtérítései az év első felében mintegy 6o% erejéig, az év második felében pedig több j mint 66% erejéig biztosította, a fosztogatott dolgozók lofoglalásá-I val és a bűnözők vagyonának záraié vételével, ( A spekuláció területén az ellenséges elemek támadása a kerületünkben non tekinthető számottevőnek. Az elmúlt évben ilyen bűncselekmények miatt összesen 41 személy ellen indult bűnvádi eljárás, E bűntett elkövetői legnagyobb részükben volt korokskedők és újra iparhoz jutott személyekből tevődnek, mig a bűntett elkövetési formái közül a leggyakoribb a kötöttáruval, fonálanyaggal, tov'bbá a szcnest°karnánnyaí való "láncolás", /Az előadó és vevő közé való tiltott közbe iklatódás/. i i
