Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.97.a/3)

1954-08-19

fré I 0I Ke várjunk felülről jövő intézkedést, mindenki saját területen tegye

j meg a szükséges intézkedéseket.

I 3*/ Tovább kell növelni a fogyasztási cikkek gyártását, a KgM-nél a

I fogyasztási cikkek termelését az ezévinek kétszeresére kell emelni.

I Emelni kell a mezőgazdasági szeráruk és termelőeszközök gyártását is.

I 4./ Hazánkban még ma is munkaerőhiány van. 1933-ben egyensúlyba kell

l hoznunk az egyes melyeken mutatkozó tö beletet, illetőleg munkaerő-I hiányt, nogy uizonyos kínálatot uizbositsunk. A munkaerő kérdéséhez

I tartozik a racionalizálás. Az erről szerzett eddigi tapasztalatok

l nem a legjobbak*

I Az átcsoportosítással a cél az volt, nogy az auminisz trativ munka-L erő a termelőmunkában nelyezkeujen el és ma még nagyon sokan aominisz trativ munkahelyet kapnak ós ez hiba.

Nem szívesen nyúltunk ennez az eszközhöz, mert az eloocsájtások az 1 életszínvonal csökkenésivel járnak, mái' csak azért is, mert az uj

I munkaterületen való betanulásiig feltétlenül cső ken a Kereset. A

racionalizálást azonban mi nem takarékoskodásból csináljuk, hanem szükség volt az államapparátus csökkentésére, a nagy vízfej megszün- I tetésére, olcsóDoá, operatívabbá és gyorsabbá tenni az államappará-I tus munkáját, csökkenteni a bürokráciát* A minisztériumok át szerve- •

I zése után az üzemek is sorra xognak következni.

I /Vörös Csillag Traktorgyárban 3600 dolgozóból 166 a közvetlen termelőmunkát végző/.

I p./ Meg kell szüntetnünk a nagyláoon való élést, nogy me nyioen. élünk

nagylábon, néhány számadattal bizonyítjuk:

I Az üdültetés költségei 1949-hez viszonyítva tizenkétszeresére, 12oo,3-I al növekedett, mig az üdültetésben résztvevők száma mindössze 73%-al,

Felső oktatásunk ötszörös pénzt költ, ugyanakkor, am: kor a hallgatók I létszáma 2o%-al emelkedett, a tan személyzet száma peuig pp/-al.

iéksxáaacx: Sehol a világou nem xize tnek annyi ösztöndíjat, mint nálunk.

^ Középiskoláknak pl. még a Szovjetunióban som adnak ösztöndíjat, mi

) adunk. Az egyetemi hallgatóknak 8o-85%-a kap ösztöndíjat, az Agrár-I egyetemen a hallgatók 93%-a részesül ösztönaijuan.

Az ipari tanulók Költségei tizenkiiencszeresére emelkedtek és ma Ooo I tartunk, nogy az ipai’i tanuló nem szive sen szabadul fel, mert a fel-I szabadulás után koránt sem fcuplja megkeresni azt, amit, mint ipari tanuló az államtól Kap.

I ötszörösére emelkedett a népművelés és a sport költségei, négyszeresére a kutatók költségei.

| Hihetetlen pazarlás folyik a védőruhákkal, melyekre évi 800 millió

I Ft-ot költünk, /foruitunk/ Auatok bizonyítják," nogy Magyarországon

1 millió emuer kap védőruhát, akkor, amikor az állami ípjiroan mindössze ‘/30.000 emoer dolgozik.

I A pazarlással nemcsak üzemeinkben, hivatalainkban, intézményeinkben

találkozunk, megtaláljuk azt a pártnál és a tömegszervezetekben is. f A pazarlás megszüntetéséből felszabaduló pénzt szintén az ellátásra

fogjuk fordítani.

I Tákosi olvtárs véleménye szerint a juttatásban mi már iyyo-nói

| tartunk.

I A pazarlás megszüntetésére röviuesen komoly intbzkcieések lógnak megjelenni.

Rövidesen módosítanunk keil a munkatorvénykönyvet is, mert az általános iskolát közepes ereum uniyel végző tanulók közül sok uem mone/c gimnáziumba. A munkatörvénykönyv pedig nem ad lehetőséget a 14-lb I evesek foglalkoztatására.