Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.97.a/3)

1953-01-29

I-4- I

Az al&osony műveltség köv-tkezmca.yo az fiit a 1 'nos frázisok pufogtatása a tartalmas mondanivaló hiányában, vagy a fölvetődött kórdóselv megválaszolása helyett; a zengzctes szavak alkalmazása. Ha a párttitkár nem elég tájékozott kihat kezdeményező készségére, egósz munkáját félszegség, za* . var jellemzi. Nem mer önállóan cselekedni. Legjellemzőbb erre pl. Kindől ;Ívtárs munkája, aki a titkárin kapott anyagot változatlanul adta tovább saj.fit . 1apszcrvcsetónok vezetőségi ülésén. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint pl, a titkárin gyári viszonylatban értékelték a népnevelők munkáját, Kindel elvtárs azt elmondta anélkül, hogy az alapszerv népnevelőinek munkáját megemlítette volna,

A szakmai képzetlenség elszigeteli a Párttitkárt, képtelen vezető lenni. Pl. Benedek elvtársnő mindenkiben ellenséget lát, aki nem úgy gondolkodik, mint ő - elnyomja a kritikát szektáns emberié válik és többet árt a pedagógusok közti munkája, mint használ.

Értelmiség körében pártmunkánkat mognohoziti, hogy nem tudjuk állandóan megmutatni* hogy pártmunkájuk összefügg a gazdasági munkával. Ezért nem tudják sok helyen a pártmunkát a gazdasági' munka szolgálatába állitoni, ami megnehezíti a t.g és tagjelölt-felvételt - mert a pártonkivüliek előtt a párttagság úgy jelenik mog, mint olyan plusz munka, ami elvon^ ia őket a szakmai munkától, szakmai fejlődéstől. '

A hivatali i árt szerv oz .tokben r.z alapszervezotekbon jobb a helyzet, mint a Pártbizottságban. A P.B.-k tagjai tanulnak bár, nem tudnak konkrét segítséget adni a hivatal vezetőinek. Résztvesznek a kollégiumokon, de' nem szólnak hozzá. Meg kapják a kollégiumi anyagokat ós helyesen bizalmi, népnevelők felé anyagokban fel is dolgozzák* de már azok hatásáról' eredményeiről nem hoznak semmit vissza a vezető számára, Meg kell szün* tetni azt a jelenséget, hogy vizsga időszakokban a hivatali P.B. irányító munkája csaknem teljesen leáll és javitani kell feltétlenül pl.

Olyan p.IÍ. összetételén, mint a KIP, ahol a nem függetlenített funkcionáriusok mind személyzeti osztályon dolgoznak.

A hivatali alapszcrvozctekbon közvetlenebb és konkrétabb a kapcsolat a £őosztályvezetők és a titkárok között, de a párttitkárok munkája itt is legtöbbször csak a szempontok levitáidban merül ki* A kellő szakmai 4$ politikai fclkéstUltség hiánya következtében itt sem valósult meg,

„ro hogy a párttitkárok a főosztályok vezetőivel, szakmai kádereivel rendszeresen foglalkoznának, őket munkájukban erősítenék.

A funkcionáriusok hiányos felkészültségével függ össze az is, hogy mindannyian arra panaszkodnak és ez tényleg igy is van, hogy több órát töltenek el naponta hivatalos idő alatt, műszak alatt pártmunkával. Nem egy helyen a párttitkárról a gazdasági vezetők megjegyzik, hogy " rá nem lehet teljesen számítani " félig meddig függetlenített funkcionáriusnak tekintik.- Pl* a Statisztikai Hivatalban az alapszervi titkárok napi 4«5 órát töltenek el pártmunkával,

Ag általános műveltség hiánya kót területen érezteti leginkább hatását:

1./ Egyrészt üz „makró en formálissá teszik a párt ellenőr zést, a hivatalokban pedig azt eredményezik, hogy a funkcioná.riusok nem tudnak konkrét segitségot adni a hivatalvezetőknek és általában a párttitkárok nem tudják kellően növelni a gazdasági vezetőket*

2*/ Másrészt a párttitkárok nem képesek területük kulturális fejlődését irányítani, ami összefügg azzal is, hogy gyakran nem tudnak mit kezdeni a tömegszorvczetckkol, nem képes© a helybeli feladataikat meghatározni,

I

frnmmmm T ~ -— ----------------------