Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.97.a/2)

1955-05-19

r ~i Van ogy tervünk az úttörő műnk'val kapcsolatosan. Tál*'-ltunk -gy területet 9 úttörőtábornak. 17 gy hatalmas park közepén vm gy vúrkastőlyr.zorü h kilét - jelenleg még romos - ahova kivittük a raj tanácselnököket terepe; lőre* Ezek a fiatalok azt mondták, hogy caját kezükkel ópitik fel a romos része­ket, mert annyira tetszik nekik ez a terület, boldogon én örömmel tol /óz­nak, csak legyen úttörőt 'boruk. Szeretnénk,- ha ez megvalósulna - már beszél­tünk a Tanáccsal is - és akkor lenne a II.kerület úttörőinél: " .7 gyönyörű tábora. A DISZ Bizottságnak most a döntő feladata, hogy minden korosztálynak megta­lálja azt a foglalkoztatási lehetőséget, amely nevel éc tanit, de egyben szórakoztat is. Az idősebb korosztályból 32 fiatal a KI.Gottwald gyáron keresztül,ill. a gyár segitsógével elment Csehszlovákiába egy pár héttel ezelőtt, ezeknek a fiataloknak ez nagyszerű élmény volt. Kérem a P.B.-t, hogy adjon tanácsot ás segítséget ebben a komoly feladatban. Anyagi támogatást is szeretnénk kérni, kiadnánk táglajegyeket és felépítjük a kerület úttörőtáborát. Földi elvtárs: Magam részéről a munkatervet elfogadom. A munkáter’vbén szó van az agitációról ós itt számszerűleg van megjelölve, ^ hogy a népnevelők száma 17oo-ról 2ooo-re emelkedjen - rz a célkitűzés reá­lis és ugyanakkor a minőség is biztosítva van. A népnevelőmunka megjavítá­sára javasolom, hogy többet foglalkozzanak az alapszervesetek a népnevelők­kel, beszéljék meg problémáikat, de sikereiket és élményeiket is. Áz jé módszer, hogy a népnevelők ugyanarra a helyre mennek ki mindig, de hogy a beszélgetős hogyan zajlott le, mi történt ott - ez elsikkad, a jelentések nem adnak jé képet róla. A másik kérdés a termelés kérdése, amit fel akarok vetni. Ebben a kérdés­ben is benne ált a jobboldali vélemények egész sora. Pl. amikor a kerület üzemeinek átállásá/nak problémája felmerült, akkor szú volt arról, hogy a KI.Gottwaldban olyan közszükségleti cikkeket gyártsanak, amely berendezé­sének megfelel. Ez nem történt mog úgy, ahogyan elképzeltük. Tehát a KI. Gottwaldban is harcosabbankellett volna továbbvinni a problémát. Az iskolai felvételekhez: az osztály-jelleget, a pártosságot a pedagógusok feltétlenül érvényesítsék. Erre Tomesi elvtársnő reagált ugyan, de nem egé­szen jól. Nemcsak azt kell megnézni, hogy as egyik jól vagy rosszul szá­­molt a gyerekek közül, hanem ezen túlmenően azt meglátni, hogy milyen kö­rülmények között tanul ós végzi iskoláit a gyermek. A munkásgyermekek több­sége igenis alkalmas arra, hogy felvegyék. Főleg a P.B.-nak komoly feladata a jövőben ezzel a kérdéssel foglalkozni ó smc gme gy arázni a pedagógusoknak ennek fontosságát. Varga Péter olvtárs: A felajánlásokat és a termelést növelni kívánjuk üz^­­meinkben. Hogy ezt végrehajthassuk, meg.kell teremteni a munkaiégyeimet és a zavartalan anyagellátást. A termelés emelésének egy másik oldala is van, pl. a Kismotorgyárban az évvégére elérik a 4 milliós termelési értéket. 3oo emberrel megemeljük a létszámot. Itt lesz egy sor probléma az önköltség stb. területen, melyet meg kell oldanunk. A beiskolázásokkal kapcsolatosan meg kell mondani, hogy sem pedagógusaink, sem pedigatudományos 'területen dől /ozók nqm veszik figyelembe az osztály­harcot nálunk. Pl. Temesinő elvtársnő az Óvónőképzőnél azt mondja, hogy a zene területót is élőt rbo helyezik. A munkásgyermei'r.k nem rendelkeznek ilyen előnyökkel, mint pl. zongora s igyaburzsodfc sokká, előnyösébe helyzet­ben vannak. Tűrhetetlen, hogy csak burzsoá gyerekekkel töltik fel az óvó­nőképzőt és taniténőképzőt. Eooen a kérdésben a jobooldali elhajlás ész- 1clhető. / I £ -té|

Next

/
Thumbnails
Contents