Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/3)

1954-09-03

MM r n- 11 - I * f- ' számtalan üzemet leállított a párt és a kormány, hogy a lakos­ság igényeit ki tudjuk elégíteni. ami a mérnöki rendeletet illeti, itt nem papirszerinti megíté­lés van, mert nyilvánvaló, ha van diplomája az illetőnek ós nem tudja feladatát ellátni, akkor is el lesz küldve, ha pedig valaki ellátja a feladatat, akkor papir nélkül is alkalmazás­ba marad. Azt k6ll látni, hogy rengeteg helyen vannak vezető emberek, akiknek semmi magasabb képesítésük nincs, s ezek le­váltásával a szakképzett emberek tudásuknak megfelelő munka­kört tölthetnek be. a racionalizálas során elkerülő műszakiak felé is azt kell kivinni, hogy csak viszonylagos az a helyzet, hogy nem tudnak a szakmába elhelyezkedni, idővel mindenki meg­fogja találni helyét a munka területén. Persze természetesen ezek a dolgozók minden további nélkül elhelyezkedhetnek az építőiparban, ahol pl. munkaerőhiány van, ezért is kellett vissza adni a lakásépítési tervet. Azonban ha pl: Parkas elv társnőnek azt mondanánk, hogy konkréten az építőiparban kor­látlanul el lehet helyezkedni, meg lenne sértődve, hogy egy kulturtőrténészt az építőiparba küldünk. Meg kell árttetni -ro ezekkel az elvtársakkal, hogy most nekik is meg kell fogni jobban a munka végét ahhoz, hogy 2-3 év raulv# ők is jobban él­hessenek. Vass Zoltán elvtárs annak ide^n nem szógyelte a talicsák tolni a többi kubikosokkal. Ahhoz, hogy lakás legyen hozzá kell fogni az épitő munkához, s ezt meg kell érteni^ az iskolázott elvtársaknak. A SZU.-bán számos sztahanovistának éppen úgy van egyeteme, mint egy mérnöknek. Ha valaki egyetemet végzett, akkor már végezhet fizikai munkát? Éppen itt van az amiről beszélünk, hogy ledönteni az értelmiség ós a fizikai dolgozók közötti válaszfalat. Nem ért egyet a titkár elvtársakkal abban, hogy a kér. PVB. brossurát adjon ki a racionalizálás kérdéséről. Minden titkár elvtársnak helyi viszonyokban kell ösaze szedni agitációs érve­ket, erre nem lehet sablont huzni. Podmanicki János: Petr- vics elvtársnő által mondottakkal egyetért, amikor arról beszól, hogy egyetemet végzett ember nálunk úgy véli, hogy nem végezhet fizikai munkát. Vajon a SZU.-banKoloszov elv­társ, aki munkája területén világrekordot ért el rájött-e volna a munka titkáraira, melynek felfedezésével ilyen gyönyörű ered­ményeket ért el, ha nem képezi magát, nem Jiár egyetemre. Ami a MEZ&GEP.tervnél felvetett kérdést illeti a ouíxkJi mérnöki ren­deltet illetően az a véleménye, ha akartak volna, módjukban lett volna az egyetemet kijárni, s most nem kellene az elbo­­csájtástól, ill. leváltástól féíniők ezeknek az illetőknek. Paur Mihály: Elmondja, hogy a racionalizálást vógzehajto vállalatokkal foglalkozva az a tapasztalat,hogy a gazdasági vezetők, párt és szakszervezet nem érzik teljes mértékben a munka során felelős­ségüket ós nem a népgazdasági szempontoknak megfelelő elgondo­lásuk van néha. Pl:egy vállalatnál 4-5 személy miatt egy 5.ooo Pt.-os fizetést igénylő igazgató beállítását akarták engedélyeztetni felsőbb szervtől. A 43/1 Vállalat munkaigény0s, mégis az improduktív munkasrők %-a 43, a leváltott dolgozók pedig nem hajlandók fizikai munkát vállalni. I - ■ J2-________________■ _

Next

/
Thumbnails
Contents