Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1954-05-14
r ~i nak lebecsülése is,ami a május l.-i felvonulás dekorációjában éa a • tervező intézetekből felvonulók létszámában nyert kifejezést. Nem folyik következetes nevelőmunka a burzsoá ideológiai maradványok, a kispolgári csökevények és vallásos ideológia befolyása ellen, ami kifejezésre jut abban,hogy pl. nagypénteken tervezőintézeteink egy részénél /GTI,ÁÉTl/sok érdeklődő akadt hogy a böjti napnak megfelelő ebéd lesz xx a az üzemi étkeztetésen belül, a előfordult,hogy valóban halat, illetve rakottburgonyát készítettek. f./ Nem tanulmányozzák pártszervezeteink rendszeresen és állandüan a dolgozók hangulatát, nem kérik ki véleményüket egyes intézkedéseinkről és igy nem tudják a dolgozók közvetlen problémáin keresztül irányi! tani a felvilágosító, nevelőmunkát, de ugyanakkor Pártbizottságunk felé sem adnak hetenkénti tájékoztatást, nem keresik meg az osztályo- 1 kát elvi-politikai, pártépités! kérdésekkel kapcsolatos problémákkal-kivéve az ÁÉTI-t - a/problémák felvetése általában személyi jellegű, sértődöttségből adódó. Mindezzel elveszik annak a. lehetőségét is,hogy maga a Pártbizottság behatóbb segitséget tudjon nyújtani a helyi politika kialakitfisához, az értelmiségi dolgozók többoldalú neveléséhez. A. hibák főoka abban van,hogy tervezőirodáink nem tárgyalják rendszeresen ^ a politikai tömegmunka tartalmi ós 'módszerbeli kérdéseit, az agitáció még mindig reszort jelleggel bir, a pártvezetőségi ülésre előkészített napirendi pontok meglehetősen felületesek, az egyes reszortfelelősök a vezetőségen belül napirendjeik elkészítésekor nem differenciálják a politikai munkát, nem dolgoznak ki agitációs érveket, melyeket a népnevelők szemólyreszóldan alkalmazhatnának. Nem fordítottak tervezőirodáink gondot arra,hogy a népnevelői hálózatba több régi és uj értelmiségi dolgozót állítsanak be,akik általános műveltségüknél, szakmai gyakorlatuknál fogva, megfelelő elméleti felkészültséggel sokoldalú agitációt tudnának kifejteni, miközben maguk is példamutató gazdasági és politikai munkát végeznének. Nem tanulmányozzák pártszervezeteink azt,hogy melyek azok az agitációs módszerek,amelyek alkalmasak arra,hogy értelmiségieinkhez közelebb*kerüljünk és végérvényesen magunk lelixálkt mellé állítsuk, a kormányprograram végrehajtásában, AffijU-áolónk tartalma a fizikai_dol^qzjBk között | a./ k korményprogramm magyarázatának egyoldalúsága ugyanolyan mértékben fenn áll termelőüzemeinkben is, mint az értelmiségiek között. Ebből következett,hogy az év elején általában lazult dolgozóink munkafegyelme úgy a telepített üzemeinkben, mint az építkezéseken, mert népnevelőink belenyugodtak abban,hogy egyes dolgozók, mint pl, az Állami Nyomdában csak az életsz nvonal emelésének kérdéseiről beszéljenek, ott támasszanak igényeket, de ugyanakkor magúkkal szemben nem támasztottak me felelő követelményeket, vsak jogaikat hangsúlyozták ki. Ennek következtében növekedett az igazolatlanul mulasztók és a késők száma, ami nyilvánvalóan hozzájárult a tervlemaradáshoz is. Építőiparunk kommunistái is hajlandók voltak mindent betudni a kétséglelenül fennálló objektív nehézségeknek /kemény tál, szállítási nehézségek ' stb/ és szemet hunytak a helyi lazaságokból adódó lemaradások felett. b./ nem folyt agitáció a munkásság felé úgy mint a hatolom birtokosa felé,aki feleoős azért,hogy milyen szilárd talpköve proletárdikiaturdnk* nak a munkás—paraszt szövets ág, mert ha folyt volna, nem szaparodott I ■ -
