Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1954-05-07
r ...” n patkós ha.iosné:/:Petől‘i vrimnázium igazgatója, pártvúlasztéányi tag/. “ "'elazólalásában elmondja, hogy vélotasnye szerint a • x'öYiá03 oktat si osztálya nagyon jól dolgozik, az iskolák orzilj, hogy komolyan von foglalkozva a problémákkal, sót Maróti elvtárs *is szentélye seh érdeklődik ezirányban az iskolákban, azonban az ják^&tási osztálya móg sincs olyan ereje, hogy Ggy-agy iskola probl&fnáját mélyen megismerhesse. úgy látja, hogy túlságosan optimistán látja az oktatási osztály, amikor a n. v. határozatának megértéséről beszól, neki az a tapasztalata, ill. érzése, hogy az iskolákban ezt a határozatot nem dolgozták fel eléggé, s móg nagyon sokat keli tenni, mert nem törődnek vele eleget. Ahol feldolgozták a határozatot,, ott elsősorban az anyagi része keltett a legnagyobb érdeklődést. A jelentésre utal, amikor azt Írja, hogy a Sailágy.i °iranáziumban Határozatot hoztak arra, hogy hogyan fogiák megvalósítani a hazafisígra való nevelést, úgy látja, hogy rosszul tájékoztatták az oktatási osztályt, mert Bálint elvtárs neki ezt mondta, ho; y ilyen határozat nem született. Az u iskolájukban a történelmi szakmai munkaközösséggel elfogadtatták, hogy feldolgozzák a KV. határozatából, hogyan tudnák a két tantárgyleadásakor a tanulókat hazafiságra nevelni, ez csak lamxH formai ós nem látja, hogy az G iskolájában ezen a téren —. változás lenne. a munkáB gyerekek kérdését a pedagógusok nevelésében politikai k 3rdóanek látja , ami szoros összefüggésben van a tanítással. Attól tart, hogy a kormány programit óta a pedagógusoknál ezen a téren van egy átesés a ló másik oldalára és úgy érzik, nog'y mostmár az osztályszempontok nem olyan fontosak, a beiskoláznál a nrisztina-téri iskola megküldte nekik a továbbtanulásra javasoltakat, ezek között voltak olyan javaslatok is, amit u úgy látott, hogy ősztályid6gen. Négy ilyen jellemzés feküdt előtte, amiről fontos lett volna a tanárokkal elbeszélgetni és részletesebb jellemzést irni. Ezt meg is beszélte a tanárokkal, de még menetközben is ellenőrizte, hogy készülnek-e a javaslatok, sekkor azt a választ kapta, hogy nem készítik el ahogy megbeszélt ék, m6rt ők nem az osztályhelyzetet, hanem a pedagógiai szempontokat figyelembevéve javasolnak. Tehát van i - ly6n veszély, s ha nem is mondják meg mások ilyen nyíltan ós tudatos ez a kérdés, de xkxx benne van a pedagógusokban, hogy az osztály ■~N szempontokat figyelmen kivül kell hagyni. E6dig ez helytelen, mert nyilvánvaló, hogy azok lesznek a vezető emberek, skík ögyeteraeKre bekerülnek, tehát miért küldjünk osztály idegen, vagy deklaszúlt elemek gyerekeit egyetemekre. Ezt érzi még a Tanács oktatási osztálya nóvszerint oeres elvtársnő részéről is, aki egyszer két javaslat nál a következő véleményt adta: egy csendőr gyerekére azt mondta, hogy ezt semmi esetre sem lehet javasolni, mert u meg volt győződve, hogy mit müveitek a múltban a csendőrök, a másik jellemzés egy d6klaszál egyén gyermeke volt, itt az volt a véleménye, hogy feltétlenül továbbítani kell. véleménye szerint helytelen, hogy ilyen szubjektív alapon bírálta oeres elvtársnő ezt a kérdést, 'elsőbb szervektől is megkérdezte, hogy továbbitsa-e és azt a választ kapta, hogy továbbítsa és majd uk eldöntik, hogy mehet-e vagy sem. Ezt u helytelennek tartja éppen a fent elmondottak alapján, véleménye szerint nem szabad az iskolákban a munkásgyerekeknól engedményeket tenni, rri6rt ők is gyárakat, hidakat fognak épit6ni és azoknak nem szabad összedőlni, ehhez pedig minden tantárgy teljes egészében való ismerete szükséges. Az U véleménye is az, hogy a napköziotthonoknak nagyobb segítséget kell nyújtani a gyerekek nevelésében a szülőknek, s ezt saját példáján is okulva mondja, mert az u gyermeke is napközibe jár. Nagyon fontos, hogy a szülők a gyerekek előtt tartsák tiszteletbe az iskola követeléseit a lecke megírása és egyebek terén.Ezzel sokat tudnak segiteni. ! I T
