Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1954-02-19
_ I —1 I •_,y I 1 - -,6- V/!. Ib\':^ V ■ ; ■•> %?'%■? fi ■ Az oktatáson kívüli ideológiai munka terén ennél rosszabb a helyzet. Az Ágit .Prop .Osztály nem viszi rendszeresen a Pártbizottság elé a területen felmerülő elvi problémákat* de a PB» azokra a problémákra sem válaszol, amelyekre a kerület párttagsága feltétlen választ vár. így pl. az nllami Nyomda párttóbkásai arról panaszkodnak * hogy hónapokon keresztül nem kapnak választ az ET-hoz eljuttatott kérdéseikre. A Pártbizottság ideológiai munkájának egyik gyengesége, hogy maga sem veti fel kezdeményezzen azokat a problémákat területi viszonylatban, amelyek az egész országot foglalkoztatjáko így pl* a kerületben igen sok a kisipari szövetkezet. A kerületi PB-nek ahhoz, hogy helyesen tudjon foglalkozni - különösen a KV.júniusi határozata és a kormányprogramm után - ezekkel a szövetkezetekkel, feltétlenül helyes lett volna megtárgyalni a kisipari terme lő-szövetkezetekkel kapcsolatos elvi problémákat: milyen helyet foglalnak el népgazdaságunkban, mik a perspektívái ezeknek a szövetkezeteknek, melyek a pártmunka feladatai ezen a területen otb. Vagy pl. a kér. PB. kezdeményezhetne olyan vitát is, hogy az iparosítással kapcsolatban országos méretekben felmerülő hiányosságok hogyan jelentkeztek a kerületben? E célból pl. helyes lenne megnézni a kér. Tanács Ipari Osztályának mun Icáját elvileg és gyakorlatilag, vagy más szempontból a Kereskedelmi Osztály munkáját stb. Tehát a kerületnek a jövőben sokkal kezdeményezőbben kellene foglalkozni elvi-elméleti kérdésekkel. Ki kell alakítania o PB-nek az öfszágos politika vonalán a kerület helyi politikáját, A bizottság megállapít ja, hogy a kerületben a Pártbizottság tagjai és munkatársai megértik az ideológiai munka fontosságát, hangoztatják is ezt, de e téren még sokkal több a 3Zű, mint a tett és a gyakorlatban az elmélyült elvi_politikai munka helyett számos esetban találkozhatunk az ideológiai*"munka lebecsülésének megnyilvánulásaival. Ezt mutatják a következők: 1. A szervezeti kérdések túlsúlya a PB. raunícamod szeré ben. Ezt bizonyítja, hogy még a párt-propaganda munka kérdéseinek tárgyalásánál is főként a szervezeti kérdésekkel foglalkoznak. Ez ^, hiány osság azért veszélyes, mert kihat az alapszervezetekre is. Az aÉTI •legutóbbi taggyűlésén pl,amelyen az oktatási munkát tárgyalták, fel sem .vetették az oktatás tartalmi, elvi módszerbeli problémáit. Meg sem említették a KV. propaganda-munkáról szóló határozatát, csupán arról vitatkoztak* h beszámoló és a hozzászólók is, hogy ki mikor, miért, hányszor késett, vagy hiányzott stb. 2. Az ideológiai munka lebecsülése mutatkozik meg abban is, hogy egy-egy nagyobb feladatnál "félreteszik" a párt-propaganda munká. A ve ze tő s é gválasztáa ok idején pl. az Ágit .Prop .Osztály munka terve egyáltaláiió/. nem foglalkozik a KV. és a kér. pár tv álasz tmany pártpropaganda munkáról szóló határozatának végrehajtásával. Holott éppen az lett volna a feladat, hogy a határozat végrehajtásét kapcsolják össze a vezető ségválasztás problémáival. 3. Az alapazervezeti vezetőségi tagok nem veszik lei részüket tevékenyen a propagarxda-m unka bél. 2oo propagandista közül a kerületben mindössze 6 a vezetőségi tag. 4. Az instruktori értekezleteken a propaganda munka beindításától eltekintve nem foglalkoznak rendszeresen a propaganda-munka kérdéseivel, az oktatás tartalmi kérdéseivel. Az ellenőrzés is főként szervezeti jellegű. I •/ •
