Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1953-04-17
I Hpfcű té:: Es a mi népnevelőink nem készülnek fel az ag. itációsa • r . Amikor a Népfront felhívása történt, sok népnevelő' ezt nem tudta, amikor kimnet a területre, s a lakók hivták fel figyelmét erre. Nem olvasta el a Népfront felhívását, nem tudtak a kérdá— • - sekre válaszolni. Földvári elvtárs azt is elmondotta, hogy az amerikai imperializmus is mennyire felkészült a választási munkára a mi országunkban és az itt lévő ügynökeit előkészítette, "lk-észitettók a népnevelő füzetet és ezt a jehovisták■megkapták és használják. A papoknak az az agitációs érvük és felhívásuk, amit egyébkent a jehovisták is fújnak, hogy a jó keresztények a pogány kommunis tákra nem szavaznak. A mi kerületünkben is tapasztalhatjuk, hogy ) a papok igen erős agiitációba fogtak, amit bizonyított a „kerületi békebizottsági választásnál, amikor egy pap felszólalt es agy állította be, hö^y azértv van béke, mert ók imádkoznak a békéért# Ez az agitáció hatott a lakosságra, s nagyon helyes volt„Hont elvtirs felszólalása, mely visszaverte ezt az agitációt es megmagyarázta, hogy a békét nera a papok, hanem a földi emberek teremtik meg és nagyon helyesen felsorakoztatta a Párt, Rákosi elvtárs és a Szovjetunió érdemeit abban, hogy béke van. ta Nem használjuk ki mi az agitéciónkat az emberek politikai helyzetének csoportositására. Földvári elvtárs elmondotta, hogy ezek a jehovisták hogyan csoportositjék az egyéneket, amikor elmennek egy családhoz a jelentésben oda irják pl: hogy ez ingadozó, akit ha háromszor/ felkeresünk a mi oldalunkra áll, a másikhoz, hogy konok kommunisták, akit hiába agitálunk, kár az idő ért, a harmadik tipushoz odaírják, hogy ezek hozzánk tartoznak, számíthatunk rájuk. Ebből a módszerből mi is tanulhatnánk. De ez nálunk nincs meg. Ebben a választási harcban pedig fontos lenne tudni nekünk is, hogy kik azok, akiket elég egyszer is meglátogatni és kik azok, akiket többször meg kell látogatni és kik az ellenség ügynökei. A mi népnevelőink ezt a három csoportositást nem végzik és nekünk le kell szűrni a tanulságot az ellenség agitációs módszeréből. Népnevelőink nem beszélnek arról, hogy a Szovjetunió békepolitikája nyomán milyen eredményeket értünk el, pl: a koreai kérdés^ ben és nem érzékeltetik, hogy érdemes a békéért harcolni követ-’”*' közetesen. Az ellenség most az orvoscsoport kérdését felhasználja, a mi népnevelőinknek visszafelé kellene sütni a fegyvert és megmagyarázni, hogy a Szovjetunió nem resteli beismerni, ha vala mit rosszul csinált és éppen itt mutatkozott meg az ellenség mun kája, hogy olyan egyéneket állított oda, aki az orvosokra fogta a dolgot és arra hivta fel a. figyelmet. De ugyanakkor az amerikai imperializmus a Rösenberg házaspár ügyében nem meri beismerni azt, hogy koíhdt vádakat sorakoztattak fel ellenük és nem engedik szabadon őket, s a maguk igazát védik. Agitációnkban nem használjuk fel kellően azt, hogy Rákois elvtárs lesz Budapest képviselője, nincs ennek elég visznangja. ni kell hangsúlyozni, hogy tavaly Rákosi elvtárs Zalamegyének volt a képviselője., s most Budapest képviseletét fogadta el ^ ez milyen kötelezettségeket kiván meg tőlünk. Mi ezt természetesnek vesszük, pedig Ózd, Sztálinváros és még több üzemek sok esetben tudnak olyan eredményeket felmutatni, mint mi. Nekünk büszkének kell lenni, hogy Rákosi elvturs a mi képviselőnk lesz. A tapasztalat, hogy az .üzemekben nem folyik ke llő mértékben az agitáoió, ami# jelenti, hogy a választási politikai harcot kicsit m elválasszuk a termeléstől. 6 __
