Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1953-01-09
r ~i iskolásokat. Nem az a hiba, Kovács elvtárs részéről, hogy nem jelenik meg a KIB üléseken, hanem az ott hozott határozatokat nem hajtják végre. Helytelennek tartom, hogy "ovács elvtárs azt mondja, hogy a mi dolgozóink nem birják kifizetni vasárnaponként & gyerekek nek a 2 Ft-os moziárat. A mi dolgozóink pedig meg tudják fizetni sőt erkölcstelennek találják, hogy a gyerekeik ingyen menjenek moziba. A pArtszervek munkáját illetően arra kellene nevelnie a pedagógusokat, hogy merjék egymást megbírálni, hogy önmaguktól kérjék tag gagy tagjelölt felvételüket. Hogy a szakosított titkári értekezletet nem lett megtartva, annak én vagyok az oka, mert Petrovics elvtársnő ezt a munkát kiadta nekem. A további munkánkban a tanács oktatás osztálya, a tömegszervek ós pártszervek kapcsolata kell hogy irénytadó legyen,mert komoly feladatok merülnek fel a jövőben. Az iskolafcbizottságok decentralizálása feladatot is jelent, mert meg kell nézni azok összetételét, mert ezúttal sokkal nagyobb lesz felelősségük mint eddig volt. Ígérem hogy ebben a munkában ko - moly segitséget fogok adni. Vékony elvtárs: Hozzászólásomban elsősorban szeretnék összehasonlítást ten~ ni röviden nagy budapesti vonatkozásban milyen eredményeket értünk el és azután a felmerült problémákkal, a pedagógusok kérdésével, valamint hogy miben látom én a pártszervezetek segítő munkáját. Akkor amikor megállapíthatjuk, hogy kerületi vonatkozásban túlléptük a nagybudapesti átlagot és 3.2 tizedes eredményt értünk el. Ha összehasonlítjuk magunkat a többi kerülettel, akkor a derékhaddal haladunk, az élen 3.4 tizeddel a 11.kerület van, A kerületi lo $-os bukási átlaggal szemben a munkúsgyerekek átlaga 15 %. Ennek okát a pedagógusok munkájában keresem,amikor hkm mennyiségi munkát végeznek, minőségi munka helyett. Nincs munkájukban kellő szervezettség sem. A munkásgyerekek tanulási színvonalának emelése érdekében tőlünk telhetőén min ént megtettünk. Koorepetálás folyik, az igazé.ató maoa fog lalkozik a gyerekekkel, a tanuló szobák,és összeírjuk a gyenge tanulókat, hogy azokat feleltessék. A nevelők részéről nincsen megfelelő támogatás a szülők felé, egyszer elmennek és ha nem találják otthon az illető szülőt, akkor többet nem is néznek feléje,nem érzik felelősségüket azért, hogy/rádig mennének, amig az illető szülővel beszólni tudnak. Az úttörő munka jól működik ahol a csapatbezető és a rajvezetők kapcsolata jó s ez meglátszik a tanulmányi eredményen is. Segitséget látok még a gyerekekkel való egyéni foglalkozásban is. Meg kell keresni, hogy túl a szociális dikokon kivül mi az oka annak, hogy ez a pajtás n6m tanul, mi volt az oka annak, hogy számtant, vagy bármelyik tantárgyat a pajtás megutálta. Ha igy gondolkodnának nevelőink, úttörővezetőink akkor bizonyára jobb eredményeket lehetne elérni. A pártszervek részéről azt a feladatot látom, hogy „a párttag pedagógusok mozgósítsák a tantestületet, mert ápolitikuo magatartást tanusitanak, nem szeretnek olvasni. Bár a tanításukban már van politiku, de amikor egy-egy gyakorlati eredményre v.agy hiányosságra Kell rámutatni, akkor megálla tudomány, mert nem olvasnak újságot. Nagyon egyetértek azzal, hogy az iskolai pártszervezetek .oglalkozzanak szakmai kérdésekkel, elsősorban az iskola ft speciális problémáját illetően. I 41
