Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1952-11-21
r "i értekezletek milyen hiányosságokat vetnek fel a vállatnál. Erre jellemiző, hogy a 45/2 Vállalatnál az igazgató még a titkárt is meg akarja magának nyerni arra, hogy ne jelebse a hibákat, dacára annak, hogy párttag és a B.K. jegyz ésben a kerület legszebb eredményét mutatta jegyzésével, munkás ember, s mégis milyen hi. bás vonalra megy át csak azért, hogy az ő munkájának az eredményeit szépítse, a hibákat eltussolja. Ezért égész éven át, amikor nem volt ott megfelelő párt titkár, mindig csak dicsértük a 45/2 építkezést. A végén ebből a jelentésből kiderül, hogy évi tervével le van na radva, s a novemberi dekádot is csak 55 %-ban teljesitette. Ezen építkezés hiányos munkára akkor derült csác ki,‘amikor odahelyeztünk egy harcos és nem opportunista titkárt. A mi feladatunk nem az, hogy operatívan beleavatkozzunk a vál - lalatok ügyeibe, hanem kiderítsük, hogy mennyire igazságosak, vagy igazságtalan ok az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontok. Értékesnek tartom az elvtársak hozz&zólásait, mert vé^re kezdjük osztály harc szempontjából vizsgálgatni azokat a kérdéseket, melyet idekerülnek a pártbizottsági ülés elé , Nemcsak a jelentés néhány elhibázott részét állapítsuk meg és ismételjük a jelentésben foglaltakat. A jelentésnek egyik hiányossága, hogy osztályharc szempontjából nem értékel, aminek az a következménye, hogy az üzemektől kapott jelentéseket sem érté háLjük ilyen mélyen. A termelési értekezletek ellenőrzése a P.B. részéről első esetben volt jó megszervezve, aminek eredménye megmutatkozik abban, hogy pl. Takács elvtárs kiküldésével saját látóköre is bővült, valamint mindjárt elvtársi, segitséget nyújtott egy másik üzemünknek. Ebből láb szik, hogy megértik a mi elvtársaink, hogy nem csak a szűk vállalati érdek kell füt se a termelés fokozását, hanem az egész közösség érdeke. Antal elvtárs jól szervezte meg az ellenőrzést, s ez uj dolgokat / hozott fel. Ha ezt kivisszük jó példának, feltétlenül követni fogják ujabb és ujabb segítő kezdeményezések. Nagyon komoly hiányo sság pártszervezeteink részéről és mondjuk ugy> hogy a párttagság részéről at, hogy nem elég öntudatosak, nem tanulnak kellőképen, nem veszik észre, hogy osztályharc van mely abban nyilvánul meg, hogy nem foglalnak állást az e -* gyes kérdésekben. Nem érződik az egyes üzemen belül, hogy itt ✓kommunisták vannak, akik nem engedik az ellenség hangját uralkodni, hanem észreveszik és reagálnak rá. Ez nem nyilvánult meg'Hódos elvtársnál, aki az üzemi P.B. tagja, bár sokat fejlődött már, de osztályharc szempontjából nem bátor, nem haröos kiállású, mint ahogy egy kommunista vezetőnek lennie kell. A mi pártbizottságunkon sem érvényesült az elvtársak részéről a harcos kiállás az elmúlt pártbizott sá gi ülésen, amikor meg kellett volna mondania az elvtársaknak, hogy a kritikával menynyiben értettek egyet és mennyiben nem. Hiszen ez az az eszköz amellyel nevelhetjük egymást. A termelési értekezleteket értikelve a kritika szempont jából,eredménynek és pozitívumnak kell értékelni, hogy a termelési értekezleteken a c,olgozók kezdenek komoly birálatot gyakorolni a vállalatok igazgatósága felé. Ez azt mutatja, hogy tényleg gardának érzik m&gukat az üzemben és mélyebben foglalkoznak az üzem és a termelés kérdéseivel. Erre hozott Jel pédlát Takács elvtárs. Felvetődik a munkává-delem kérdése, melyet az utóbbi időben „egy kicsit elhanyagoltunk, pedig erre számtalan figyelmeztetést kaptunk Gerő elvtárs, majd Horváth Márton elvtárs előadásából. Marx szerint az emberek gondolkodását a létük ha - tározaa meg s ez érvényes a szocializmus épitéséban. Nekünk erre, illetve a munkavédelemre megvannak a törvényeink és a kereteink, s ha ezek a keretek tartalommal nincsenek megtöltve, annak az az oka, hogy a gazdaságvezető ség és a szakvezetőség nem I ád ja meg a munkásoknak azt ami nekik jár. Sztálin elvtárs tanítása szerint kell gondolkodtunk, amikor azt mondja, hogy a tér- 1 melőerők között nekünk a legmegbecsültebb az ember. ffö