Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1948-07-01
r * wmm j i 1 JEQÍZÖK Ö-H Y V.- - - - r* • ■ ■ . V ■' ’ Felvétetett 1948. julius hó 1.-én a Magyar Dolgozók Pártj - nak /: Kriaztina-tór l.az. :/ helyiségében. Jelen vannak; Hetónyi látván, Knezovita Béla, Deák Bertalan, Huszti Károly, Kohónyi Kálmánná, Keltái László, Keltái András, dr. Deasauer Pál, dr, Bulla Imre, Hiányzik: Pécsi László /szabadságon/ Kriszton István /beteg/ Hetónyi István a V.B. ülést megkezdi. Napirendi pontokat ismerteti: 1./ Politika;!, beszámoló, 2./ Pártközi értekezlet, 3./ önkritika, javaslatok éa indítványok. Knezovita Déla, politikai beszámolója, az egységes szocialista front es a "Jugoszláv kérdésekről, A Kominforra nyilvánosságra hc&ta azt á határozati formát, amikor ez óv mároius 23.-ón levelet küxdőtta a Szovjetunió Kommunista J rtja Jugoszláviának és ró mutatott azokra a hibákra, amik Jugoszláviában a Kommunista tártban vannak. Példát mondott akkor arra, mikor náluk a Kommunista Párt Központi Székházén móg csak egy kommunista tábla sincs. Mikor Kádár elvtárs, az egyik gyárba bement ás érdeklődött az elvtársaktól, azok homlokegyenest ellenkeztek a marxiata-leninista elmélettel. Knezovita elvtárs ismertette, hogy a mi vezetőségünk la küldött egy levelet Jugoszláviának, amit ők nem szívesen vettek, hogy mi miért avatkozunk bele az ő kérdésükbe. A Tájékoztató Irodájának határozata a Jugosz- I láv Kommunista párt helyzetéről irt, az, hogy a párt letért 4/ arról az útról, amin haladnia kellett volna, az pedig a , WM marxiíta-leninisto elmélet. Szovjetunió K.P. vezetősége kér-B te Őket, hogy foglaljanak álláspontot óa térjenek a marxisr-j. . | ta-lenlnistw útra, Knezovita elvtára ismertette, hogy nálunk g—, . | is vonnak hibák, amin Javítani kell, mert ez most a központi v T7Í | kérdésünk. Fokozni a termelést, a Kongresszus a* progrommját f. áttanulmányozni, végrehajtani és szervezeti -zabályzatát feT ! elvégezni. Kekünk meg kell mutatni, hogy a mi programraunk a szooializmus felé vezet. Jugoszláviában nincs űumokráola, nincs önkritika, mert szervezetei ne(m voltak, aminek alap/SZ— ^sján felépítették volna a központi vezetőséget. Titó saját l / £15. Inga volt az, aki maga melló kinevezett egyéneket óa ezzel í uiui’ cr próbálta vezetettni a kommunista párt munkáját. , / crx-. >^2; Tivóók maga tartó; aat az volt, hogy minden kritikát elutasi{ r'-k tornak'és köt szinü politikát folytattak. Államosítás után l —»• -*z£ atfíeatettók a táblákat, eladták az árut es nem szervezeték V azx- ce; hogy a kereskedők továbbra is zavartalanul kapják az V ^74 -— ájftíikat. Anarchiába fulladtak és közelebb kerültek az impe- '.*■ í \ -<£ jAalistákhoz, A Köminform szerint nem foglalkoztak sem elvi jáaem gyakorlati Kérdésekkel, Kritikával nem éltek és nem is ■ ^ gyakoroltak. Titó kik&gg hibája a reakció, 8 a függetlenségek védő apostola. Knezovita elvtárs szerint a jugoszláv vezet knél a fő hiba az volt, hogy a dicsőség a fejükbe szállt. > ./. , .
